Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ELŐADÁSOK - KŐFALVI TAMÁS: A DIPLOMATIKAI FORRÁSOK KIADÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉS PÉLDÁI MAGYARORSZÁGON

A digitális forráskiadás A számítástechnika fejlődése lehetővé tette/tenné a forráskiadás új korszakának kialakulását. A technológia jellemzői és lehetőségei gyökeresen átalakították a forráskiadás lehetőségeit. Az elektronikus információtárolás, -szállítás és sokszorozás olcsósága lényegében elmossa az anyagi különbségeket az egyes kiadási elvek között, szabadabbá téve ezáltal a kiadói stratégia megtervezését. Emellett a digitális technika olyan új forráshasználati lehetőségeket (képmanipuláció, adatbázis-szemlélet, mobilitás, távoli hozzáférés) biztosít, amelynek nyomán a hagyományos papír alapú kiadásoknál sokkal nagyobb használati értékkel rendelkező forráspublikáció hozható létre. Sajnos, a digitális forráskiadás - és általában a digitális publikációk egyelőre nem tudtak jelentős rést ütni azon az - egyelőre uralkodó - konzervatív tudományszemléleten, amely minden téren a papír alapú tudományos művek kiadását preferálja. A digitális kiadványok persze nem tudnak választ adni az olyan „értékelő" célú kérdésekre, mint a „hány oldalas" és a „miben jelent meg". A forráskiadás ugyanakkor éppen az a terület, ahol a digitális forma lehetőségei messze mondhatni mindenben - túlszárnyalják a hagyományosét. Az egyik fontos többletet a megjelenítés lehetőségei jelentik. A különféle képmanipulációs programok segítségével a digitalizált oklevélképeknek számos, amúgy olvashatatlan helye olvashatóvá tehető. Ennél is fontosabb azonban, hogy a teljes szövegű kiadás anyagi akadályai elhárulnak, sőt a többféle kiadói elv együttes alkalmazása is ugyanilyen alacsony költséggel megoldható. Fizikailag kis terjedelemben — egyetlen CD vagy DVD lemezen - és alacsony kiadási költséggel hozható létre akár olyan multifunkcionális okmánytár is, amely az oklevelek nagy felbontású digitális képe mellett azok szövegének átírását, fordítását és regesztáját is megtalálja az olvasó. A digitális forma további nagy előnye, hogy a kiadott anyag teljes egésze, annak minden karaktere kereshetővé válik. Nincs olyan papír alapú mutató, amely az információk visszakereshetőségének biztosítása terén fel tudná venni a versenyt a digitális kiadással. Természetesen az adatbázisként igazán jól használható forráskiadványok elkészítéséhez - az informatikai ismeretek mellett - jelentős tudományos erőfeszítésre (indexelés) is szükség van. Az utóbbi időben számos okmánytár digitális változata is elkészült,

16 illetve a Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményének adatbázisba szervezett mutatójában is egyre több regesztaszöveg érhető el.

17 A jövőben remélhetőleg a diplomatikai források kiadásának egyre nagyobb része fog digitális formában (is) megjelenni, hozzájárulva ezzel a középkori magyar történelem e fontos forráscsoportjának minél teljesebb feltárásához. Az Arcanum Adatbázis Kft. gondozásában a következő müvek digitális változatai jelentek meg: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I—XII. Közzé teszi: Wenzel Gusztáv. Pest-Budapest. 1860-1874.; Zsigmondkori oklevéltár. I—VII. 1387-1420. Szerk.: Mályusz ElemérBorsa Iván. Budapest. 1951-2001.; Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. I—XI. Budae. 1829-1844.; Hazai oklevéltár 1234-1536. Szerk.: Nagy Imre-Deák Farkas-Nagy Gyula. Budapest. 1879. Az adatbázisok online regisztráció és előfizetés után az Interneten keresztül is hozzáférhetők. ' A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Az adatbázis online formában is hozzáférhető: http://www.arcanum.hu/mol/ (2006.08.07.)