Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN

Amikor 1919. februárjában a nagyszebeni állami hivatalok küldöttsége Budapesten járt annak tudakolására, hogy letegyék-e a megszállók által követelt esküt, akkor a kormány ezt megtiltotta, és közvetlenül három havi járandóságot biztosított részükre. Egyúttal kihangsúlyozta, ha az eskü megtagadása miatt elbocsátanak őket, a kormány akkor is folyósítja járandóságukat.

119 Az olasz megszállás alá került Fiume Nemzeti Tanácsával viszont a Népkormánynak 1919. január 6-án sikerült egyezményt kötnie az ott maradt tisztviselők magyar állam általi további fizetésére. (Ezt az FKt., majd augusztusban az akkori Friedrich-kormány is elfogadta, és gondoskodott az értékkel bíró un. kékpénz kiszállításáról.)

120 A magyar kormány intézkedései ellenére 1919 januárjától olyan mértékűvé vált a megszállt területekről való menekülés, hogy a hadügyminiszter jelentése szerint ez „a rendet teljesen felborítja, és élelmezési katasztrófával fenyegeti az országot".

121 Ebben a helyzetben aktuálissá vált az 1118/1915. ME. rendelet, amely szerint, ha igazságügyi szerv működése ellenséges betörés miatt megszűnt, akkor bíráit, ügyészeit és más alkalmazottait más szervhez áthelyezheti az igazságügy-miniszter. Ennek megfelelően az 1919. február 6-án kiadott 5000. IM. számú rendelet kimondta, hogy azok az igazságügyi alkalmazottak, akik a megszállt területen lévő hivatali székhelyüket kényszer vagy közvetlen fenyegetés miatt elhagyni kényszerültek, kötelesek ezt és új tartózkodási helyüket azonnal jelenteni, elhelyezésük, további alkalmazásuk, és illetményeik folyósítása céljából.

122 A menekült igazságügyi alkalmazottak iránt egyébként nagy volt az érdeklődés. A megszaporodott teendők elvégzése érdekében az államügyészségek vezetői előterjesztésekkel éltek, mivel „Budapesten több, a megszállott területről elmenekült és beosztásra váró jegyző, bíró és ügyész tartózkodik", így a közülük való kinevezésekkel megoldhatóak lennének a munkaerőgondok.

123 Az igazságügy-miniszter ennek megfelelően járt el, számos menekült ügyészt, bírót helyezett új állomáshelyre.

124 A magyar kormány természetesen nem vette tudomásul a jogtalan helyzetet, továbbra is gyakorolta kinevezési jogát a megszállt területekre. A megszállók által elfoglalt székhelyeken maradt főügyészek is éltek kinevezési és pályázathirdetési jogosítványaikkal.

125 A Népkormány ugyanakkor a realitásokkal is számot vetett, hiszen 1919. tél végére már az ország területének kb. fele megszállás alá került: ezért került kiadásra március 19-én a polgári büntető bíróságok kivételes illetékességéről szóló 1920. ME. rendelet. Ez kimondta, ha ellenséges megszállás az illetékes első 119 Az Est, 1919. február 12. 5. 120 MOL K 27. 122. doboz. Minisztertanács 1919. augusztus 27-i jegyzőkönyve. 121 RAFFAY Ernő, 1987. 229. 122 Igazságügyi Közlöny, 1919. 145. 123 BKMÖL VII. 16. 491. doboz. 1919. El. 7/1. 124 Pl. 55.497/1918. IM. III. a pancsovai ügyész kisegítő szolgálatra rendelése Kalocsára. L.: BKMÖL VII. 16. 484. d. A székelyudvarhelyi ügyész áthelyezése Budapestre, a máramarosszigeti Kecskemétre, a marosvásárhelyi Székesfehérvárra. L.: Igazságügyi Közlöny, 1919/2. 89. 125 Az igazságügyminiszter 1919. január-februárban az ország egész területére nevezett ki ügyészségi megbízottakat, helyetteseket; a román megszállás alatti kolozsvári, marosvásárhelyi főügyész fogházőröket nevezett ki, mint ahogy a cseh megszállás alatti pozsonyi főügyész is. Igazságügyi Közlöny, 1919/1. 90., 101-102.