Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

lévő XVII. századi mezei kertek nagyságát, méretét még megbecsülni is nehéz és kockázatos. Minden bizonnyal viszonylag jelentős területet képezett egy-egy ilyen birtok, illetve bérlet. Egykor, a szabadfoglalás idején, a tényleges igény határozta meg, mekkora területet vett birtokba egy-egy család. Tudjuk ezek váltak később pénzes kertekké. Mivel az egyes gazdák arra kényszerültek, hogy nem ritkán igen jelentős marha, ló és juhállományukat ezen teleltessék, takarmányt számukra ott halmozzanak fel, feltétlenül komoly területre volt szükségük. Aligha tévedünk, ha feltételezzük, hogy a közel száz vagy még annál is nagyobb számú marhát, lovat, 5600 juhot birtokló sok-sok gazdának pénzes kertje legalább két jobbágyteleknek megfelelő nagyságú lehetett. Nem kizárt, hogy a városadománya kertek méretei ezeknél szerényebbek voltak, illetve a század végére az örökösök között felosztva kisebbre zsugorodtak. Nem tudni, hogy a kérelmekben gyakorta feltűnő meghatározás „Hegedűs János, Kati Péter kertek között való földrész", „egy darab föld", az oly sokszor feltűnő meghatározás „egy kis mezei kert", „egy darab földet, kis kert volt", „egy darab szabad földet" „egy kis mezei kertet" 1 megfogalmazás hogyan értelmezhető. Sejtelmünk sincs róla, valójában hány hold, hány hektár lehetett az. Talán valamiféle támaszt jelenthet a következő feljegyzés: „Sajti György az mely mezei kertet Úr Rethe mellett tavaly esztendőben megkért volt Tott György uram főbíróságában, ismét ujobban megkérte főbíró uramtól, mely kertet György deák uram bír, a kántor. Ha pedig az nem esik, ő kegyelme kérte a Demeter Márton uram kertye mellett való 6 fogás földet, mely Bakos Pannával controversiában forog, azt kéri."

62 Kétségtelen ez utóbbi jóval kisebb lehetett, és csak jobb híján elégedett meg vele a kérelmező. Arra is érdemes utalni, hogy a kötöttebb talajú szántókból kisebb is elegendő lehetett ahhoz, hogy egy család számára a kötelező dézsmával együtt az éves kenyérgabonát és a legfontosabb takarmányokat megteremje. Bár időben számottevő a távolság, talán nem árt utalni arra, hogy amikor a XVIII. század végén, XIX. század elején a magisztrátus a megvásárolt pusztákat parcellázta, akkor is az életképes gazdaságok létrehozása volt egyik fő cél. Nem alaptalan annak feltételezése, hogy a tanács régtől fogva a puszták felosztása során tudatosan törekedett arra, hogy gazdaságilag életképes birtokok alakuljanak ki. Erre kényszerítette az is, hogy a birtok megvásárlásának, illetve haszonbérének az összegét határidőre elő kellett teremteni. Bögön például, ahol gyengébb volt a talaj minősége, 4 db 85 és fél kataszteri holdas és 9 db 88 holdas birtokot adtak haszonbérbe. Agasegyházán pedig, amelynek csaknem futóhomok a talaja, miután a város megvásárolta, „hogy a közönség szerzeményébül túlságosan senki ne részesüljön, senki többet 100 holdnál bírni nem enged a közönség."

63 Az egyes családok birtokában és bérletében levő szántók nagysága kétségtelenül számottevően eltérő lehetett. Bár a leadott gabonadézsma mennyiségét nem kizárólag a mezei kertek mérete határozta meg, hanem az igavonó jószágok menny iBKMÖL IV. 1508/c. 1671. 3., IV. 1510/i. 1676. 113-119. BKMÖL IV. 1510/i. 1677. 7. Egy fogás földnek számított akkora terület, amekkorát ökrök, lovak igából történő kifogása nélkül fel tudtak szántani. BKMÖL IV. 1504/a. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Városkönyvek (a továbbiakban: IV. 1504/a.). 1847. 936., ill. 931. Az is kétségtelen, hogy időközben számottevően fejlődött itt is az agrokultúra, tökéletesedtek a termelési eszközök és eljárások, a szántóföldek kihasználása lényegesen intenzívebbé vált, számottevően növekedett a legelök és a kaszálók rovására. Tehát ekkor már a takarmánytermesztés számottevő bővülése révén jóval kisebb telkeken, mezei kertekben is lehetett eredményesen gazdálkodni. Aligha kétséges, hogy ezek átlagos mérete - az öröklődések során történt megosztások révén is - számottevően csökkent a kb. egy-másfél évszázad alatt.