Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - ÁDÁM ANDRÁS: AZ ELSŐ KECSKEMÉTI TEMETÉSI SEGÉD-EGYESÜLET TÖRTÉNETE (1836-1868)

minket, hogy mi is más miveltebb' városok példája szerint, Temetési SegédEggyesületet alakítanánk, melynek alapjául közmegjegyezéssel im e' következő Rendszabályokat tettük.. .".'

9 Ám mielőtt részleteiben vizsgálnák az alapszabályokat, tekintsük át, az eddig fellelet dokumentumok tükrében a megalakulás körülményeit, folyamatát. Az első adat e tekintetben 1836. augusztus 20-i keltezésű. Ekkor készítette el Sellyei Sámuel (más esetben Sélyey vagy Sélley) „Az első kecskeméti Temetési Segéd-egyesület alapszabályaiét, amelynek utolsó, 11-ik pontja: „Ezen Egyesület vészi kezdését e' folyó esztendei September 1-ső napján...". A kézirat egy felhívással zárul: „Megkéretnek azért minden lakosok, hogy ha ezen magába a' legjobb és szentebb Czélra alakult Egyesületbe bé állani [...] szándékoznak [...] magokat Sélyey Sámuel Úrnál, mint ezen Intézet felállítójánál egyedül a behatás végett minél előbb bejelentsék."

20 Ennek alapján készült el a végleges alapszabály, melyet ki is nyomtattak - és amelynek bevezetőjéből idéztem már többször - 1836. szeptember 22-én, „ ...mint az Eggyesület létesülése napján.. .".

21 Mint látható az eredeti elképzeléshez képest némi késedelem történt. Vajon miért? A korabeli iratok erre is választ adnak. A jó szándék már akkor is kevés volt egy egyesület alakításához, működtetéséhez - engedélyre is szükség volt. Ez idő tájt az engedélyt a helyi elöljáróság, azaz Kecskemét Városa Tanácsa volt jogosult megadni, egyben feladata lett a törvényesség ellenőrzése, az egyesület további működését illetően. Sellyei Sámuel tehát folyamodványt nyújtott be a tanácshoz - mellékelve az alapszabályokat - kérve, engedélyezze az egyesület működését. A tanács 1836. augusztus 23-i ülésén a kérelmet megtárgyalta, de érdemi döntést nem hozott. Talán túlságosan új, szokatlan volt a gondolat? Vagy más okuk is lenne? Nem tudjuk! Az iratok erre nézve nem adnak segítséget. Azt azonban tudjuk, hogy megbíztak két tanácsnokot: Bódogh Antalt és Kun Jánost, hogy vizsgálják meg más városokban már működő egyesületek hatóságilag elfogadott alapszabályát, és annak alapján adjanak véleményt.

22 Ez egyben azt is jelentette, hogy az engedélyezési eljárás lelassult, a működés megkezdése bizonytalan távolságba került. Holott nagy szükség lenne rá! Kolerajárvány szedi ez idő tájt áldozatait. Amint ez egy későbbi, 1837. március 1 fjén kelt levélből kiviláglik az egyesület alapítóit az „...éppen dúló visszatért Cholera által elrémített Népen való segéllésnek Szívből óhajtott minél előbbi valósíthatása." - vezérelte, így hát végtére áthágták a rendelkezéseket, és lényegében engedély nélkül kezdték meg működésüket.

23 A kolera, néhány éven belül második alkalommal pusztított Kecskeméten. Előzőleg 1831. augusztus-szeptember havában járt itt, és 2127 személy megbetegedését, és ebből 1292 halálát okozta.

24 A városi tanács 1836. október 7-i ülésének jegyzőkönyvében az alábbiak olvashatók: „A legközelebb lefolyt hetekben uralkodott epemirigy nyavalyának pusztítása ideje alatt, mely augusztus 17-kétől kezdve e folyó Holnap elejéig tartott és amely ha bár nem ragadott is el annyi lakosokat mint [az] 1831-ik esztendőben mind azáltal ezúttal is szembetűnőleg sokan, 's igen hirte19 BKMÖL IV. 22l/a. 4. doboz. 1. 20 BKMÖL IV. 1504/c. 1837. 3. 98. - 639. 21 BKMÖL IV. 22l/a. 4. doboz 1. 22 BKMÖL IV. 1504/c. 1837. 3. 98. 23 Uo. 24 Kecskemét története 1849-ig. Szerk.: Bárth János. Kecskemét. 2002. 611.