Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁTMONOSTORI RÓMAI KATOLIKUS OLVASÓKÖR TÖRTÉNETE (1912-1949)

toboroztak a Katolikus Népszövetségbe. Érdekes, hogy Bátmonostoron volt egy gazdakör is, amely ekkortájt oszlott fel, és tárgyalások kezdődtek arról, hogy a két szervezet egyesüljön.

34 1929-ben is jelentős lépések történtek az olvasókör életében. Az év első közgyűlésén az elnök beszámolt az előző év eredményeiről. Ezek szerint sokat gyarapodott az egyesület, hiszen bevezették a rádiót. Az elnök ismételten kérte a tagságot az összetartásra, hogy ne a kocsmai szellem uralkodjon el. Ezen az ülésen mondták ki azt, hogy ezentúl nök is tagjai lehetnek az olvasókörnek, 1 pengő pártoló díj ellenében, és még a rádióadásokat is élvezhetik.

35 Ezt egyfajta demokratizálódási folyamatként is felfoghatjuk, amely mindenképpen pozitív tartalommal bíró jelenségként értékelhető. Ekkortól kezdve egyre ritkábban tartottak gyűléseket a kör tagjai. 1930-ban jelentős változások következtek be, hiszen 50 fővel nőtt a tagság létszáma, amely ekkor 127 főt tett ki.

36 Az 193 l-es évben tanfolyamot is tartottak a kör helyiségeiben a szőlőmüvelésről. Az ilyen jellegű tanfolyamokkal egyértelműen a mezőgazdaságból élő falusi lakosság hatékonyabb munkáját, gazdálkodását segítette elő az olvasókör. Az elnök kérte az olvasókör tagjait, hogy a gyónásban és szentáldozásban vegyenek részt. Ezzel nyilvánvalóan az egyesület vallásos jellegét próbálta erősíteni. Könyvtárfejlesztésre 50 pengőt irányoztak elő, ami igazán szép teljesítmény volt a gazdasági válság idején.

37 1934-ben tavaszán ismét új elnöke lett az olvasókörnek Horváth Ferenc plébános személyében. Érdekes, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvben semmilyen bejegyzés sincs arról, hogy a korábbi elnökök elhunytak-e, vagy esetleg áthelyezték őket más településre. Ekkortól, vagyis 1934. március 12-től volt az egyházi mellett világi elnöke is az egyesületnek, de nem tudjuk, hogy miért választották ketté e pozíciót. Az új elnök beszédében kiemelte, hogy minden erejével azon lesz, hogy „a köri életet felvirágoztassa." A kör vagyona az előző évből maradt különbözet alapján 457 pengő volt. Az egyházi elnök javaslata volt az, hogy csökkentsék a tagdíjat, amely évi 2 pengőt tett ki, az új tagoknak plusz 1 pengőt is kellett fizetniük. A sok tagdíjhátralékost felszólították, hogy egyenlítsék ki tartozásukat, különben törlik őket a nyilvántartásból. Ez a figyelmeztetés már korábban, és még a későbbiekben is sokszor előfordult, de nem sok sikerrel. Új lapokra is előfizetnek, így a már korábban is járatott A Szív című lapra és az Új Nemzedékre. Az 1934. március 12-i ülésen zárták ki a számadót, Németh Istvánt, mégpedig titkos szavazással, mert „nem úgy viselkedik, mint egy katolikus köri taghoz méltó volna." 8 Ebben az esztendőben sokat foglalkoztak a köri könyvtár helyzetével. Az elnök kérte a tagságot, hogy legyen szeretet és összefogás a kör tagjai között, és akkor felvirágzik az egyesület. A már meglévő két lap mellé még két lapra fizettek elő, tehát a művelődés és önművelés egyre inkább a középpontba került. Sajnos nem tudjuk melyek voltak az újonnan megrendelt lapok.

39 BKMÖL X. 61. Kgy. jk. 1928. november 18. Sajnos erről a bizonyos gazdakörről semmilyen forrás sem áll rendelkezésre. A két egyesület egyesülése megvalósult, de magáról az egyesülésről, és annak pontos idejéről semmilyen forrásunk sincs. BKMÖL X. 61. Kgy .jk. 1929. január 21. Közgyűlés. Uo. 1930. január 26. Közgyűlés. Uo. 1932. február 21. Közgyűlés. Uo. 1934. március 12. BKMÖL X. 61. Kgy. jk. 1934. március 25. Közgyűlés.