Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)
TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: A KECSKEMÉTI ÁLLAMI „MIKLÓS" SZŐLÖTELEP FELADATKÖRE A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM ELSŐ ÉVEIBEN
A borászati kormánybiztos, valamint a telep vezetőinek munkáját dicséri, hogy már 1884 tavaszán több mint 400 ezer olyan, a hagyományos európai fajtákhoz tartozó gyökeres vesszővel rendelkeztek, amelyeket a termelők részére fel tudtak ajánlani. Az eladási hirdetményre az ország különböző borvidékeiről összesen 115 termelő adta be kérelmét. Ezen igénylők részére kiadott 337 ezer darab vessző mellett a helybéli vásárlók kaptak 21 ezret, a várost megillető 6% jutalék fejében pedig az önkormányzat részére 67 ezer darab került átadásra. 50 Annak ellenére, hogy az első gazdasági években a törzsállomány, illetve a beültetett területek nagyságának növelése volt a fő cél, 1885-ben további 675 ezer európai, majd 1886-ban - megközelítőleg fele-fele arányban - 1,2 millió db hagyományos és amerikai szőlőfajta gyökeres vesszőit szállították ki a megrendelők címére. A termelők vásárlási kérelmeiket - a minisztérium által kiadott nyomtatvány kitöltésével - a borászati kormánybiztosság hivatalába adhatták be, amely határozatáról az igénylőt lakhelye szerinti illetékes törvényhatóság útján értesítette. (Az európai fajtákból csak olyan településen élők kaphattak, ahol a filoxéra még nem pusztított.) A kísérleti telepen gondosan csomagolt - fajtánként jól elkülönített vesszőket vasúton küldték el a megrendelők címére. A szállítási költségről, valamint a vesszők ellenértékéről kiállított számlát minden vásárló a lakóhelye szerint illetékes adóhivatal pénztáránál egyenlíthette ki. 51 A gyökeres szőlővesszők ára - fajtától függően - ezer darabonként, borszőlők esetében 6 és 15, csemegeszőlőknél pedig 14 és 20 forint között váltakozott. Az 1886. év végére a feladatkör pontos meghatározásával az ország legnagyobb állami kísérleti szőlőtelepén a termelés beüzemelése végbement. A legfontosabb talajrendezési munkákat befejezték, és a telepítésre alkalmas terület 62%-án (106 kt. hol) vesszőiskolák és tőkék sorakoztak. A hazai fajtaállomány begyűjtése és termesztése, valamint az amerikai alanyokba történő oltása tette lehetővé, hogy borvidékeink legjobb szőlőfajtáit a filoxéravész ellenére sikerült megmenteni. Végül a kecskeméti telep létrehozóinak és vezetőinek elismerés jár azért is, hogy munkájukkal a több generációnak megélhetést biztosító homoki szőlőtermesztés szakmai feltételeit az Alföldön megteremtették. Közgazdasági Értesítő, 1885. október 15. 42. sz. Koritsánszky János, a kecskeméti m. kir. állami szőlőtelep vezetőjének jelentése a telep 1883-1884. évben kifejtett tevékenységéről. MOL K 168 1885-5-62220 Hirdetmény. Budapest, 1885. dec. 3.
