Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ÖSSZEFOGLALÓK

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853) A polgári forradalmat megelőző századokban a magyarországi agrártársadalmon belül számottevő réteggé vált a szabadnak mondható parasztság. Közibük elsődlegesen a földesuraitól megváltakozott városok gazdái, részben pedig a legfejlettebb, legnépesebb, az ún. szabadalmas mezővárosok cívisei tartoztak. A gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozó szakembereink már évszázadok óta kutatják a legnépesebb társadalmi alakulat, a falusi jobbágyság gazdálkodásának, társadalmi rétegződésének, jogi viszonyainak, politikai sorsának alakulását. A XX. században pedig több kiváló történészünk foglalkozott a magyarországi feudális nagybirtok gazdálkodásával. Éppen ezért joggal állíthatjuk, hogy nálunk is kialakultak azok a kutatási módszerek, és azok a feldolgozási formák, amelyek igazán alkalmasak részben a falusi jobbágyság, részben pedig a feudális arisztokrácia gazdálkodásának, életének és politikai szerepének vizsgálatára, az egyes gazdasági egységek működésének bemutatására. Minden bizonnyal írott forrásaink szűkössége az oka annak, hogy míg a hajdúk és a jászkunok történelmének igen komoly szakirodalma van, az ezeknél lényegesen népesebb szabadparaszti réteg múltjának feltárásával csak kevesen foglalkoztak. Bár az igen népes agrárvárosainkban a gazdasági, társadalmi és kulturális életnek igazi motorja legtöbbször egy-két tucatnyi híres família volt évszázadokon át, ezek kialakulásának, gazdálkodásának, a település közéletében betöltött szerepének vizsgálatára alig van példa. Valójában csak irodalmi feldolgozások őrizték meg a társadalmi köztudatban ezek létét, és legfeljebb a helyi közéletben, vagy a művészetek valamely területén híressé vált egy-egy személy sorsának alakulását mutatták be. Ezen paraszti famíliáknak több évszázados gyarapodását, a település gazdasági és társadalmi életében folyamatosan betöltött szerepét nem vallatták. Ezért igen kevés támpontot talál az, aki egy középparaszt, vagy közepes birtokkal rendelkező cívis família történelmének feltárására vállalkozik. A Ladányi famíliát Kecskeméten évszázadokon át jól ismerték, néhány jeles személyiség magas tisztségek betöltésére is érdemessé vált, de távolról sem sorolható a város leghíresebb, leginkább befolyásos családjai közé. Múltjuk feltárására mégis azért vállalkoztam, mivel felkeltette figyelmem, milyen szerény szintről indult a városba csak a XVII. század végén betelepül Ladányi Pál, és utódai milyen töretlenül gyarapodtak, majd kerültek a város leggazdagabb családjai közé, végül megszerezve a nemesi címet is. Joggal állítható, hogy hasonló utat több tucat kecskeméti família járt végig. Történetük révén megismerhetjük az alföldi szabadparaszti fejlődés lehetőségeit, a vagyoni felhalmozás forrásait, a közéletbe történő beemelkedés módjait egyaránt. A legnagyobb tanulság mégis az, hogy a paraszti és értelmiségi családok iratainak tragikus pusztulásai ellenére van arra reális lehetőség, hogy a szerényebb vagyonnal rendelkező famíliák múltját feltárjuk. E feldolgozás is jól érzékelteti, hogy nemcsak szervesen felépülő családi irattár birtokában lehet eredményes kutatásokat