Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETÉN 1945 ÉS 1948 KÖZÖTT

ben. A Kecskeméti Népbíróság 1948. október 12-én tárgyalt utoljára. A helyi újság a következőképp mérlegelte a népbírósági tanácsok négyévi munkáját: „óriási munkát végeztek, feladatuk nem volt könnyű, annyi azonban bizonyos, hogy jó munkát végeztek"}

4 A kortársak véleménye nem volt ennyire egyöntetű és pozitív magyarországi népbíróságok működésének megítélésében. Bár létrejöttüket, a legális mederbe terelt megtorlást sokan történelmi szükségszerűségként értékelték, tevékenységüket gyakran érte kritika. Főleg a Kisgazdapárt részéről, mely szerint az MKP által befolyásolt bíróságok inkább rombolták, mint építették a demokráciát.

85 Egy egykori népbírósági tanácsjegyző visszaemlékezésében azt írja: „minden rendes ember, aki csak tehette, kikerülte a népbírósági tárgyalásoknak még a tájékát is."

i6 Az újabb történeti irodalmak szintén azt a tényt emelik ki, hogy a népbíróság intézménye a hatalom megragadásának, az ellenfelek eltávolításának egyik eszközévé vált a kommunista párt kezében, s az első lépés volt az ún. szocialista bíróságok szervezése felé.

87 A téma szakértője, Zinner Tibor arra hívja fel a figyelmet, hogy 1946 végére a háborús felelősségre vonás lezárul a népbírósági bíráskodásban, s a konstruált perek időszaka kezdődik meg. A tárgyalt népbíróságok irataiban végzett kutatások alátámasztják ezeket a gondolatokat. A kezdeti időszaktól megfigyelhető a kommunista párt erős befolyásoló szándéka (a tanácsok munkájának akadályozása, népbíróság-ellenes tüntetések); a döntéshozatalban a napi politikai szempontok érvényesülése (kisnyilasok felmentése, részvétel egy nemzeti kisebbség kollektív megbüntetésében); az ítélkezésben egyes, a Rákosi-korszak bíráskodásának szellemét idéző jelenségek (kommunistaellenes megnyilvánulások büntetése, egyházi személyek meghurcolás a). Az igazságszolgáltatás tiszta szándéka elsikkadt, bemocskolódott a korszak politikai harcainak kereszttüzében. A számonkérési folyamat elszabadította a lakosság körében a rosszindulatú vádaskodást, teret adott az egyéni bosszúállásoknak, a politikai rendőrség önkényeskedéseinek, jogsértéseknek; számtalan bűnöst futni hagyott, ugyanakkor számos ártatlan áldozatot is követelt. A fenti adat a korabeli sajtóból való, a ©lajstromot hivatalosan 1948. október 25-én zárták le. A kalocsai és a bajai népbíróságok utolsó bejegyzéseinek dátuma egyaránt 1947. december 31. „Tegnap tárgyaltak utoljára a kecskeméti népbíróságok" - In: Kecskeméti Lapok, 1948. október 13. LUKÁCS Tibor, 1979. 163. BERNÁTH Zoltán, 1993. 39. L. BERNÁTH Zoltán, HORVÁTH Zsolt, PALASIK Mária és ZINNER Tibor irodalomjegyzékben megadott munkáit.