Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: NÉPBÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETÉN 1945 ÉS 1948 KÖZÖTT

elnökét 1,5 év börtönnel büntették, mert mint parlamenti képviselő megjelent a soproni hungarista országgyűléseken.

70 Paczolai György, a nagykőrösi református egyház lelkésze - a vád szerint - országgyűlései beszédeiben, interpellációiban, templomi beszédeiben, újságban megjelent cikkekben a háborús politika mellett szólalt fel. A népbíróság 6 év kényszermunkára ítélte.

71 Háborús uszításért fogták perbe a kalocsai főesperest, Kerner Istvánt és Dezső Gyulát, a Kecskeméti Jogakadémia tanárát, mert előadásaikban, cikkeikben nagy nyilvánosság előtt a háború fokozottabb folytatására izgattak.

72 A kalocsai hittudományi főiskola egyik tanárát 1 év börtönbüntetéssel sújtották, mert publikációiban a zsidóságot a keresztény magyar nemzeti erkölcs felfogásával össze nem férő idegen fajt tüntette fel, a baloldal munkásvezetőit pedig mint sehonnai bitang embereket jellemezte, akik a világ legborzalmasabb tirannizmusának, a bolsevik, baloldali forradalomnak hazai útját készítik elő.

73 Súlyos büntetést szabott ki a népbíróság egy bajai igazgató tanító esetében is, aki légvédelmi előadások keretében tartott beszédében az oroszok mellett (nincs kultúrájuk, disznóólban laknak, a zsidók dirigálnak nekik) az amerikai hadsereget is becsmérelte (az angolok és amerikaiak börtöntöltelékek). Bár a tárgyaláson sokan vallottak mellette, az egyik terhelő tanú pedig bevallotta, hogy a rendőrségen megfenyegették, 6 év kényszermunkával, ingatlanainak elkobzásával és állásvesztéssel sújtották. Lakását 1946-ban igénybe vette a kommunista párt.

74 Rajtuk kívül számos községi jegyző, polgármester, orvos és pedagógus került a vádlottak padjára a háború után. A fiatal magyar demokrácia óriási tisztogatást végzett a „nyilas eszméktől megfertőzött" értelmiség körében. Demokráciaellenes hírveréssel vádolt személyek

75 A „demokráciaellenes hírverés" a népbírósági perekben gyakorta szereplő vádpont. E bűncselekmény nem teljesen egzakt módon megfogalmazott törvényi tényállása alkalmas volt mind a német győzelmet hirdetőknek, Szálasi dicsérőinek; mind pedig a Szovjet Vörös Hadsereg, Sztálin, a kommunista párt vagy a demokratikus rendőrség bírálóinak, illetve a földosztás és a beszolgáltatás ellenzőinek felelősségre vonására. Bár utóbbiak közülük sok eljárás zárult felmentő vagy enyhe ítélettel, a készülődőben lévő politikai rendszer nyilvánvalóan figyelmeztetni kívánta ellenfeleit a kialakuló erőviszonyokra. Egy keceli földműves aktájában olvashatjuk, hogy a vádlott - amiatti elkeseredésében, hogy kóborló orosz katonák előző nap vitték el „egyetlen vagyonkáját: két tehenét és két disznójár - jól beborozott, és a kisgazdagyülésen egybegyűltek előtt a következőket mondta: „sok orosz jön, azok mindenünket elviszik", „Kelet felől nem BKMÖL XXV 18 193/1946. Uo., 188/1945. Uo., 114/1945. és XXV. 17 2008/1946. BKMÖL XXV 17 1118/1947. BKMÖL XXV 16 521/1945. Bár a demokratikus államrend védelmeiül szóló 1946. évi VII. tc. a demokráciaellenes tevékenység feletti ítélkezést népbírósági különtanácsokra bízta (székhelyük: Budapest, Pécs, Szeged, Győr, Debrecen), úgy tűnik, egyes, 1945-ben történt orosz- és kommunistaellenes megnyilvánulások ügyében a rendes népbíróságok is ítélkeztek. A perekben szereplő bűncselekmények a 81, illetve az 1440/1945. ME. sz. rendeletek alapján háborús vagy népellenes vétségnek minősültek, a „demokráciaellenes hírverés" kifejezés azonban valamennyi vádiratban, ítéletben szerepel, ezért ragaszkodunk hozzá az alfejezet címben is.