Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA: BETYÁROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC UTÁN

1872 végére már mintegy 900 letartóztatott egyén sorsát kellett nyilvántartani. Közben Ráday vizsgálatainak szálai - Edvi Illés Károly szerint - olyan rétegekbe vezettek, amelyeket felsőbb körökben nem tartottak célszerűnek megbolygatni. A királyi biztosnak be kellett fejezni működését, 1873 elején elhagyta Szegedet. A törvényszék részére pedig, 1873. április 30-át tűzték ki határidőként az ügyek lezárására. A tárgyalások április közepéig folytak, utána hozzáfogtak a vár kiürítéséhez. Az elítélt rabokat különböző fegyintézetekbe, a többieket, a rájuk vonatkozó vizsgálati iratokkal az illetékes bíróságokhoz szállították. így ért véget a szegedi várban 4 és fél évig tartó „rablóírtó működés".

81 És így tűnt el az 1849 után kibontakozott és elterjedt betyárvilág az Alföldön és Kecskemét környékén.

82 EDVI ILLÉS Károly, 1928. ápr. 27. 5. Edvi Illés Károly, aki visszaemlékezésében Rózsa Sándor tetteit is megörökítette így summázta a korszakot: „Ha a feltárult képek összbenyomását mérlegeljük: nem zárkózhatunk el annak az igazságnak megállapítása elől, hogy mindaz a gonoszság, mind az a sok rossz, mely évtizedeken át az egyes emberek cselekedeteiben megnyilatkozott, nem csupán az ő bűnük és gonoszságuk volt, hanem velük együtt nagymértékben terheli azt a kort és azt a társadalmat is, amelyben éltek." EDVI ILLÉS Károly, 1923. május 8. 4.