Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

ELŐADÁSOK - PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA: BETYÁROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN AZ 1848/49. ÉVI SZABADSÁGHARC UTÁN

Spanik István Habrán György Dominik József. 1866 febuárban a kocséri pusztáról kötöttek el a rablók 3 lovat: Dominik József és Borbély István. ítéletre azonban addig nem került sor, amíg a banda minden tagja kézre nem került. A Szegedre delegált Pest Megyei Törvényszék először 1869 végén hozott ítéletet. (Két bácskai rablógyilkost halálra ítélt.) Az ítélkezés után visszatértek Pestre, csak 1870 tavaszán mentek Szegedre az időközben felszaporodott önvallomásokat hitelesíteni. (Ekkorra már Rózsa Sándor is megadta magát, s vele együtt vallomást tett az egész szegedi banda.) 1870 tavaszán a Bajdor János-féle banda ügyében ült össze a törvényszék. Gondot okozott a nagyobb bűnszövetségek tagjainak elítélése. Megoszlottak ugyanis a vélemények a tárgyalást illetően. Némelyek egyénenként akarták letárgyalni az ügyeket úgy, hogy aki minden bűnét bevallotta, az a többitől elkülönítve egyedül kapjon ítéletet. Eszerint minden ügyet annyiszor kellett volna tárgyalni, ahány vádlott abban előfordult. Másik elképzelés szerint minden egyes ügyet letárgyaltak és ítélettel elláttak volna, de a büntetést csak annál az esetnél szabták volna ki, amely az illető vádlottra nézve utolsóként került tárgyalásra. Egy harmadik elgondolás egy nagy monstre per volt, amely több száz esetet egy írásbeli per keretébe foglalt volna össze, s e perben egy ítélettel több száz ember sorsa dőlt volna el. Végül az esetenkénti tárgyalás elve győzött azzal a megszorítással, hogy minden főbenjáró ügy egy nagy írásbeli per tárgyává lett. E két módszer alkalmazásával kezdte meg a delegált Pest Megyei Törvényszék a kecskeméti bűnbanda tárgyalását 1871 júliusában. Előbb letárgyaltak mintegy 130 lopást és elítélték azokat, akiket főbenjáró bűntett nem terhelt, azután elrendelték a főbenjáró pert a rablók és rablógyilkosok ellen. Körülbelül 90 eset képezte addig a per tárgyát, s száznál több volt ekkor a vádlottak száma. Ez volt a legnagyobb írásbeli per, amely a Pest Megyei Törvényszék előtt megindult, de befejezni nem a Pest megyei bírák fejezték be. 1872 elején az Aradi Királyi Törvényszék váltotta fel a delegált Pest Megyei Törvényszéket. A kecskeméti nagy bünper még csak a védőbeszédek egy részének beírásáig haladt.

69 A tárgyalások közepette Ráday folyamatosan kérte a bűnügyek iratait. Pl. 1863 tavaszán Krisztián Mihály kecskeméti lakos meggyilkolása és kivallása tetteseit kiderítették és ennek vizsgálati iratait kérte a kecskeméti tisztiügyésztől 1869. november 12-én.

70 1870. október 28-án az 1853-1870 közötti időszakból 52 rablási eset EDVI ILLÉS Károly, 1923. április 19. 4. BKMÖL IV. 1621/b Tisztiügyészi 622/1869. sz. irat. 1869-ben kérte még Tapodi Szellő János meggyilkolásának (655 és 818/1867. tisztiügyészi iratok) Benke Pál meggyilkolásának (339/1868 és 21/1869. tisztiügyészi iratok) iratait és az 1862-ben meggyilkolt Józsa Mihály juhász vizsgálati iratait (313/1869. tisztiügyészi iratok). BKMÖL IV. 1621/b.