Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

összegét. Mindezek mellett 1809-ben valószínűleg ő is ösztönözte Sándor fiát az insurrectióban való részvételre. Végrendeletében is megemlíti, hogy fiának felszerelése, a kívánalmak szerinti kiállítása „...melly tetemes költségemben került...". Akkor viszont valószínűleg büszke volt arra, hogy a hivatali életben nyomdokain elindult fia a Pest megyei nemesi insurgensek kapitányának helyettese lett. Ennek a hatalmas mezővárosnak szellemi életén belül ezekben az évtizedekben észlelhetjük az első igazán komoly erőfeszítéseket, majd az eredményeket.

47 A többször említett családi iratok hiánya miatt sajnos nem tudhatunk összefüggő képet alkotni arról, hogy ez a valóban nagy fomátumú városi politikus, ez a ritka ambiciózus és a kultúra iránt is érdeklődő ember mennyire vette ki részét a város szellemi ébresztéséből. Itt is csupán egy-egy töredékes tájékoztatás, inkább csak esetleges adat alapján formálhatunk véleményt. Hornyik Jánostól tudjuk, hogy 1800-ban Vályi András, amikor Magyarország Geográphiáját szerkesztette, Kecskemét város tanácsát nemcsak munkája segélyezésére szólította fel, hanem a városról egy szélesebb körű tájékoztatást is kért. Ladányi Gergely ennek a felkérésnek engedve készített el egy áttekintést a városról, amit Vályi munkájába végül nem vett be. 0 viszont főbíróként ezt a város jegyzökönyvébe saját kezűleg bejegyezte.

48 Innen másolta ki Szilády Károly a város kiváló könyvtárosa és levéltárosa kb. egy évszázaddal később. Mivel a jegyzőkönyv a legutóbbi háború során eltűnt, az ő szorgalma révén ismerjük ezt a cikkét. Ebben Ladányi szülővárosáról rögzített több, számára fontos epizódot, amelyeket Vályi munkája révén szélesebb körben ismertté kívánt tenni. Először a város eredetére vonatkozó korabeli vélekedéseket rögzítette. Az ő fantáziáját is megragadta az a feltételezés, hogy Kecskemét helyén állt az ókorban Aegopolis, mások szerint Partiscum. Kecskemét nevének eredetét olvasmányélményei alapján fogalmazta meg: Attila két fővezér rokona „Kevés s Kerne, kiknek Scithiábul lett kijövetelek után birtokban jutott, melybül először lett Keve - s - Kerne, végre pedig Ketskemet."

49 Sokkal tárgyilagosabbak és használhatóbbak azok a tájékoztatásai, amelyek a város közjogi helyzetére és gazdálkodására vonatkoznak. Azt mondhatjuk, hogy a város XVIII. századi állapotára, az itt uralkodó vallási viszonyokra, a felekezetek közötti kivételes békességre, a város levéltárára és a település külső megjelenésére vonatkozó legelső leírások tőle származnak. Az irodalom iránt is átlagon felüli érdeklődést mutatott. Erre két igen fontos epizód áll rendelkezésünkre. Ezek azért fontosak, mivel jól tudjuk, hogy a helyi piarista gimnáziumban a színjátszásnak és a magyar nyelvű irodalom oktatásának komoly hagyományai voltak.

50 Az ott szerzett emlékek egész életére kihatottak. Erről a legmegbízhatóbban OROSZ László: Katona József. 1974., uő: Kecskemét irodalmi öröksége 1990. illetve JOÓS Ferenc: A vándorszínészettől az állami színházig. 1957. alapján lehet tájékozódni. HORNYIK János, 1860. (I.) 141-142. Hornyik János állításával szemben Szilády Károly 1790. szeptember 10-i dátumot rögzített a cikk végén. BKMÖL XV. 22. HOLCZER József, 1989. 23-42., illetve OROSZ László, 1990. 18-35.