Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

A Nem helyhez kötődő (ezek emlékállító jellegűek) névadások kivételével va­lamennyi átnevezési javaslat motivált tehát. Az indokokat is ott találjuk lábjegyze­tekben: pl. a Káposztás köznél ez áll: A Körösi-hegyi káposztatermelésre utalva. (A motivációt később tovább erősíti a közeli Kecske köz.) Az értékes áttekintést néhány elírás zavarja, ilyen pl. a „Névtelen /cw/területek" címszó is, amely közterületek helyett áll. (Az elnevezésükre vonatkozó javaslatok nagy része 1993. szeptemberében meg is valósult.) „A körutak nevének egyesítése" helyett az egységesítése a megfelelő szó. Az „Ajánlott személynevek új közterüle­teink elnevezésére" című fejezet zárja a kiadványt. Azt ezt követő másfél évig alig történt valami változás. 1991-ben mindössze 4 belterületi elnevezésre került sor: ekkor kapott nevet a Berlioz u., Rózsavölgyi tér, Weiner Leó utca (folytatva a kodályvárosi hagyományokat, bár a városrész neve közben elfelejtődött), illetve a Csongrádi utca utótagja íírra változott. Katonatelep viszont erőteljesen fejlődött, ezt jelzi az a 10 új utca is, amely ekkor kapott nevet: Barka, Dália, Gomba, Gyökér, Levél, Napfény, Oltvány, Rügy, Sugár, Viola u., ezek egyedítő eleme természeti vonatkozású. 3.1. Rendszerváltozás a kecskeméti utcanevekben „A rendszerváltás Kecskeméten két évet késik" - így summázza az egyik kép­viselő az 1992. február 10-én megtartott közgyűlésen tapasztalatát. 112 Hozzá kell tennünk: legalábbis ami a közterületi nevek felülvizsgálatát illeti. (Ezen az ülésen kellett volna dönteni annak a kb. 150 névnek a sorsáról, amelyet két bizottság, vala­mint a Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesülete - szakértőket is bevonva - hosszas és igen alapos előkészítő munkája után Dr. Iványosi Szabó András terjesztett elő. 113 ) A 36 képviselő többórás kemény vita után sem tudott dűlőre jutni. A név szerinti sza­vazás (17 igen, 16 nem és 3 tartózkodás) előrelépést nem hozott, a határozatterve­zetről döntés nem született. Pedig, amint láttuk, koncepciózus, alaposan átgondolt, részletesen kidolgozott elképzelésekre épült a javaslat. A publicitást is biztosították hozzá, ugyanis - ez is a fent említett közgyűlésen hangzott el - „a választási kam­pány során a koalíciós pártok 10 000 példányban kiadták azt a kis füzetet, amely tartalmazza azokat az utcaelnevezéseket, amik jelenleg a testület elé kerültek." A Kecskeméti Lapokban hónapokig közzétett javaslatokat az olvasók véleményezhet­ték. A sikertelenségnek több oka is volt. Azoknak, akik mennyiségi kifogásokkal éltek, a felülvizsgálat irányítója így válaszolt: „A nagymértékű változtatásért nem a bizottság tehető felelőssé, hanem a város régi adósságát kívánja törleszteni." Mások politikai motivációt láttak valamennyi változtatás mögött. A pártállási és felekezeti különbségekből származó ítéletek legtöbbje egyaránt hordozott igazságokat és tor­zításokat, így gyakorlatilag kioltották egymást, patthelyzet teremtődött. Egy csökkentett igényű előterjesztés 1992. június 22-én került a közgyűlés elé, amely azt 304/1992. KH. sz. határozatával elfogadta. 1,2 BKMÖL XXXII. 10. Kecskemét, 1992. febr. 10. 113 Uo., 10 2178-5/1992. sz. előterjesztés, az 1992. nov. 9-ei Közgyűlésre. 552/1992. KH. sz. hat.

Next

/
Thumbnails
Contents