Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

- Egy harmadik hozzászóló „Véleménye szerint, ha ilyen tempóban nevezzük el, illetve változtatjuk meg az utcák nevét, 5 év múlva nem lehet Kecskemétre ráismerni. (...) Úgy látja, a gyakorlat is megváltozott, mert eddig az iskolák kapták a nevüket arról az utcáról, ahol épültek. Most mindez fordítva történik." Ez utóbbi megjegyzést a javaslat azon tétele váltotta ki, amely a Néphadsereg útját Molnár Erik utcára változtatná, azzal az indoklással, hogy „A város első kommunista polgármestere emlékének méltóképpeni megőrzéséhez hozzátartozik a róla elnevezett közterület helyének megfelelő megválasztása. E területen működik a Molnár Erik Általános Iskola, amely eddig is jelentős részt vállalt a névadóval kapcsolatos hagyományok őrzésében és ápolásában." - Az első pontban idézett hozzászóló sem ért egyet a Molnár Erik utca névváltoztatásával. „Mennyivel képviseli jobban Molnár Erik nevét egy olyan utca, ahol egy iskola, egy hadkiegészítő parancsnokság és egy lakóház van, mint egy olyan utca, ahol 42 lakóház van? Felhívja a figyelmet arra, hogy a végrehajtó bizottság nem hatalmi fórum. Ő a testületi tagságát szolgálatnak érzi, és a testület akkor jár el helyesen, ha az állampolgárok érdekét képviseli, az állampolgárok fejével próbál gondolkodni. Az ilyen intézkedések miatt rossz vélemény alakul ki a testületről. Nem akkor jár el a testület helyesen, ha minden áron a nagyságát akarja bizonyítani. Lehet, hogy néhány év múlva egy másik testület fogja semmibe venni a most hozott határozatokat, mint ahogyan most változtatjuk az 1984-ben működő testület határozatát." A helyzetet bonyolítja az is, hogy a más helyen már létező Molnár Erik utcát is át kell keresztelni, annak a Deák Ferenc utca nevet szánják, a Néphadsereg útja nevet pedig másik közterület kapja. - Más hozzászóló megkérdezi, hogy „Enescu helyett egy könnyebben kiejthető nevet találna-e a testület, és miért kell román nevet választani?" - Nagyon érdekes az alábbi vélemény is: „A város lakosságával is jó lenne vitatkozni erről, de nem biztos, hogy eredményt érnénk el. Példaként említi Alsószéktót, amely Petőfivárosként került a köztudatba, pedig ez így sehol sincs dokumentálva." (Két évvel később erre mégis sor került. 1988. december 7-én a vb hivatalosan is elismerte a Petőfiváros elnevezést

97

, miután az 1. sz. választókerület tanácstagja - 18 utcabizalmival egyetértésben - kérte, hogy a t. Végrehajtó Bizottság 1989. január 1. napjától hivatalosan nyilvánítsa Petőfivárossá a lakókörzetet."

98

) A vitát követő 5/1986-os vb. sz. határozat a következő utcaneveket fogadta el: Molnár Erik u., Deák Ferenc u., Néphadsereg u., Mezőfi István u., Palló Imre u. (az Enescu u. neve helyett), Dohnányi Ernő u., Smetana u., Bartók Béla körút (a Bartók Béla utcát pedig Fehérvári utcára keresztelték át), Sosztakovics u., Sztravinszkij u., Mozart u., Beethoven u., Toscanini u.

r Pablo Casals u. Felvetődik az az igény is, hogy az 1967-ben védetté nyilvánított utcanévsort vizsgálják felül. 1988. május 10-én még további 8 kortárs zeneszerzőről, illetve előadóművészről neveztek el ebben a városrészben utcákat: Járdányi Pál u., Adám Jenő u., Nemesszeghy Márta u., Nádasdy Kálmán u., Bárdos Lajos u,, Ferencsik János u., Andor Ilona u., Lajtha László u." BKMÖL XXni. 552 245/1988. VB hat. BKMÖL XXIII. 552 245/1988. VB hat. 24.451/1988. sz. elterjesztés. BKMÖL XXIII. 552 40/1988. VB hat.