Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

1980-ban mindössze három új névvel gyarapodik a város: a Lándzsa, Lant és Sólyom «fcakkal.

88 A következő évben viszont mind a belterületen, mind a külterületi részeken több új elnevezés született: Lóverseny u., Napsugár u. Kazal u., Áfonya, Alkony, Szellő, Eper «., Katonatelepen: Ag, Mályva, Rezeda, Zsálya, Ezüstfenyő, Jegenyefa, Platán, Lombos u.

89 A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kezdeményezésére az addig Kisfái 207. számmal jelölt terület, amelyen az intézmény is fekszik, az egykori alapító, Mészöly Gyula nevét veszi fel. A Bakony u. nevének megváltoztatása is kérésre történik: a munkásőrség városi parancsnoksága kéri, hogy Munkásőr utca névre változtassák, azzal az indokkal, hogy ott a munkásőrségnek két épülete is van. Mivel a városban Bakonyi Antal utca is található, a vb ésszerűnek találta a változtatást. Meg is szavazta.

90 1982-ben 4 új utcanév született a belterületi részeken: (Alsószéktóban) Alma, Csengő, Csákány u., (Hunyadivárosban) Kard u.

91 Hetényegyháza 24 utcáját ugyanekkor keresztelték át. Erre azért volt szükség, mert 1981-ben az addig önálló települést közigazgatásilag Kecskeméthez kapcsolták

92

, és meg kellett szüntetni az azonos utcaneveket. 1985-ben új utcákat is el kellett nevezni Hetényegyházán, ekkor ezeket a neveket szavazta meg a vb : Völgy u., Méhész u., Kőris u., Kavics u., Hullám u., Pálma u., Verőfény u., Százszorszép u., Tátra u., Bors u.

93 (Később a Bors utca nevét lakossági kérésre visszavonták, és a 25/1988. sz. vb-határozatban Aranyhomok utcának nevezték át. Ma mindkét utcanév megtalálható a térképen, a Bors utca az Aranyhomok u. folytatása.) Kodályváros 1982-ben csaknem több száz új lakással lett népesebb a Vacsi-köz nevü városrész. Pontos adatot nem tudunk, mert az 1982. nov. 4-i vb-jegyzőkönyv 690, az 1984. jan. 12-i vb-ülésre készült előterjesztés pedig 590 lakásról beszél. Az 1982-es dokumentumban az Igazgatási Osztály azt javasolta, hogy mivel ekkor volt Kodály születésének századik évfordulója, legyen a városrész neve Centenáriumi város. A javaslatok között szerepelt még Vacsi-kertváros és Kodályváros elnevezés is. Az utóbbi megszavazása után

94

, 1982. nov. 22-én került sor a Kodályváros alapkőletételére. (A mai Hegedűs köz, Vacsi köz, Gázló u., Nagy Lajos király krt. közötti rész most mégsem viseli a város nagy szülöttének nevét, bár 1992-ben a Magyar Demokrata Fórum javaslata... című kiadvány 3. sz. térképén még találkozunk vele, a Dárdaitelep, Miklovicsfalu és Voelkertelep összefoglaló neveként.

95

) Az 1984. január 12-vb-ülésre egy átgondolt, koncepciózus terv készült szakember (a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet vezetőjének) bevonásával. A városrész elnevezésének szellemében az alábbi, főként Kodály-műcímeket tartalmazó, illetve a zeneművészettel kapcsolatos utcaneveket szavazták meg: Toborzó u., Marosszéki u., Háry János u., Székelyfonó u., Galántai u., Nemesszeghy Márta u., BKMÖL XXIU. 552 91/1980. VB hat. Uo., 199/1981. VB hat. Uo., 142/1981. VB hat. Uo., 170/1985. VB hat. Révai Új Lexikona, 2003. 442. BKMÖL XXIII. 552 1985. dec. 12-i 170/1985. VB hat. Uo., 115/1982. VB hat. IVÁNYOSI SZABÓ András, 1990.