Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

Javasolja továbbá, hogy - a nemzetközi munkásosztály nagy seregszemléjének, a 80. nemzetközi Május 1 -je emlékére a Nagytemplom mögötti teret a Május 1. térnek nevezzék el; - a méheslaposi új lakótelepet Műkert-városnak nevezzék, és a benne lévő utcákat római számmal jelöljék meg; - a házszámtáblákat 1-től folytatólagosan az utcanév megjelölése nélkül készítsék el. Az utcaelnevezéseket tartalmazó táblákat csak az utca elején és végén helyezzék el; - az 1970-es népszámlálást követően az utcaneveket vizsgálják felül, és a komoly városi hagyománnyal bíró utcák, terek eredeti elnevezését állítsák vissza. Pl. Gyenes tér, Mátyás tér, Teleki László utca stb. Utcát kell találni a szanálások miatt hamarosan megszűnő Petőfi Sándor utca nevének átmentéséhez is. Tisztelt Városi Tanács! Kérjük a Hazafias Népfront fenti javaslatait - amely az Általános Igazgatási és Jogi Állandó Bizottság ez irányú javaslatainak figyelembevételével készült - elfogadni, és egyúttal szíveskedjen utasítani a Végrehajtó Bizottságot, hogy gondoskodjon az utcakataszter folyamatos vezettetéséről. Az utcakataszterbe a Végrehajtó Bizottság a később beérkező javaslatokat is vetesse fel, hogy az utcák elnevezésére minden időben megfelelő név-keret álljon rendelkezésre." A 10/1969-es tanácsi határozat szentesíti a fenti javaslatokat, hangsúlyozva: „A Városi Tanács felhatalmazza a Végrehajtó Bizottságot, hogy az 1970. évi népszámlálást követően vizsgáltassa felül az utcaelnevezéseket, és a komoly városi hagyománnyal bíró utcák, terek elnevezését eredeti formájában állíttassa vissza."

71 Mindkét dokumentumnak van a mi szempontunkból egy-egy kulcsfontosságú mondata. Az elsőben ez: „Szükséges, hogy a város új utcái a lakosság legszélesebb rétegeinek egyetértésével kialakított utcanevekkel legyenek ellátva.", a másodikban pedig: „a komoly városi hagyománnyal bíró utcák, terek elnevezését eredeti formájában állíttassa vissza" (ti. a Végrehajtó Bizottság). Vagyis érzékelhető, hogy az utcanévadás közüggyé válik, valamint az is, hogy egyfajta revideálásra kínálnak fel lehetőséget. Vagyis: mind a régi, mind az új utcanevekhez megújult szemlélettel lehet közeledni. (Azért a vb-határozat nyelvi megformálása jelzi, hogy ezt a demokratizálódási folyamatot nem lesz könnyű érvényre juttatni. Ilyen például az 1973. jún. 15-i vb-ülés jegyzőkönyvében a „kell elnevezni" kifejezés, illetve az alábbi megfogalmazás is: „A Végrehajtó Bizottság elrendeli, hogy a 10/1969. (IV. 3.) számú tanácsi határozatban elfogadott elnevezések alkalmazására csak a Végrehajtó Bizottság előzetes engedélye illetve hozzájárulás alapján kerüljön sor."

72 Valójában ez a megújulási szándék már az előző évben megnyilvánult. 1968. július 2-án a Kecskeméti Városi Tanács Általános Igazgatási Állandó Bizottságának és Igazgatási Osztályának utcanevekkel foglalkozó javaslatában fölvetődik a DimitBKMÖL XXIII. XXIII. 556/b 5011-2/1969. Benne: Kivonat a Kecskemét Város Tanácsa 1969. április 23. napján tartott rendes ülése jegyzökönyvéből (10/1969 Tan. hat., 1477/2/1969 Titkársági szám.) BKMÖL XXIII. 552 113/1973. VB hat.