Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

Ladányi II. Gergely A família legjelesebb tagja 1748. március 11-én született Kecskeméten. A családi iratok hiányában gyerekkoráról szinte semmit sem tudunk. Kétségtelen, hogy a helyi piarista gimnáziumban szerezte meg alapműveltségét, és ugyancsak itt kapott komoly lelki útravalót is. Elmélyült vallásossága egész életén át jellemzője maradt. Biztos, hogy ezt követően jogi képzésben részesült, amit minden bizonnyal Pesten szerzett meg. Hazatérve, valószínűleg 25-26 éves korában kötötte első házasságát.

34 Első felesége Szekeres Ilona volt. Gyermekeit végrendeletében valószínűleg nem születésük időrendjében sorolta fel, mivel azt jelzi, hogy idősebb fia házasságának hatodik esztendejében született, de ebből a házasságból öt gyereke élt még 1816-ban is, három lány és két fiú. Elképzelhető, hogy csak harmadik, vagy negyedik gyerekük lett fiú, őt két vagy három lány is megelőzhette, és a fiúkról a végrendelkezés alkalmával csak a kor szokásainak megfelelően szólt elsőként. Ebből a házasságból a két fiún, Istvánon és Sándoron kívül Ilona Gömöri Mihályné, Krisztina nemes Halasi Mátyásné és Eszter nemes Kovács Györgyné született.

35 Róluk, utódaikról ezen túlmenően érdemi adat nem áll rendelkezésünkre. Felesége halála után második házasságát 1796-ban kötötte Szabó Juliannával, özvegy Herpai Mihálynéval, aki két kiskorú gyermeket vitt ugyancsak második házasságába. Tőle született lánya Anna, aki 1815 táján ment férjhez ifjú Fekete Sándorhoz, és Mária, aki 1816-ban még hajadon és kiskorú volt. Ebből a házasságból született második gyerekként 1799-ben Gergely, aki a família újabb jeles tagja lett. Nem lehetetlen, hogy jogi tanulmányainak elvégzése után néhány évet jurátusként töltött valamelyik ügyvéd mellett. A város szolgálatába 1772-ben állt.

36 Nyolc évi vicenótáriusi munka és tapasztalat után 1780-ban a szolgálati ranglétrán előbbre lépett, és a város nótáriusa, főjegyzője lett.

37 Ebben a beosztásában a városi tanács ügyvitele kezében összpontosult, még ha a döntéseket a tanács hozta is meg a főbíró Végrendeletének harmadik pontjában rögzítette, hogy 1796-ban kötötte második házasságát, és 20 évi házasságban élt első feleségével. Miként már utaltunk rá, sajnos 1819-ben egy rendkívül nagy, a város szinte felét elpusztító tízvész során leégett a kecskeméti katolikus parókia épülete is, és benne pusztultak az egyház anyakönyvei. Ezért a korábbi évtizedekből sem a házasságkötések, sem a születések és a halálozások dátumát nem tudjuk ellenőrizni, illetve pontosítani. Az 1772/73. évi másodbírói számadáskönyvben lelhető fel legkorábban a neve. Ekkor és a követkéz) években vicenótariusként kapott évi 100 forint salláriumot. Salláriumának összegét vicenótáriusi beosztásának megtartásával 1779/80. évben 125 forintra emelték. BKMÖL IV. 1510/a. Nemcsak a beosztása, hanem rendkívül markáns és energikus személyre valló kézírása is érzékelteti, hogy korábban már sokat forgatta a tollat. Mivel az előző években a tanácsnál alacsonyabb irodai munkát nem végzett, bizonyosra vehetjük, hogy jogi képzése és esetleg egy-két éves jurátusi gyakorlatai alatt tett szert 24 éves korára egy fegyelmezett, érett és intelligens írásra, amelynek sajátosságait egész életén át megőrizte. Idősebb kori írása alig különbözik legelső fennmaradt fogalmazványainak, lajstomainak külső sajátosságaitól. Ez a beosztás komoly jogi felkészültséget és kellő rátermettséget is megkövetelt. A jegyzői, illetve főjegyzői beosztás rendkívüli erkölcsi emelkedést is jelentett a cím viselőjének. Ezt az is érzékelteti, hogy salláriuma éppúgy évi 250 Rhenes forint volt, akárcsak a főbíróé. Az illetmények arányainak érzékeltetése végett nem árt itt rögzíteni, hogy a perceptor fizetése évi 200, a városgazdáé 150, a cancellistáé 100, a hadnagyé 85, egy csapiárosé 60, egy béresé évi 50 forint volt. BKMÖL IV. 1510/a 1780/81. Még egy viszonyítási pont lehet néhány állat árának ismertetése: 1788/89-ben egy ló ára 50-70 forint között változott; egy ökör ára 46 forint. Uo.