Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

A felülvizsgálat eredményeképpen mindössze 5 utcanév megváltoztatására ke­rült sor 1948. április 28-án. A város egykori földesurainak „utcanévtábla-fosztása" következett be: hiszen a Koháry utca nevét Móricz Zsigmond, a Vízkelethy utcáét Táncsics Mihály, a Sárkány utcáét Lugosi István örökölte, akitől viszont a Kápolna utca visszakapta nevét. Tovább folytatódott a történelmi köznévi eredetű utcanév személynévire cserélése: a Korona u. helyett Lőrinc pap utca került a névtáblára. A változások tehát: Koháry u. —+ Móricz Zsigmond u. Vizkelethy u. —* Táncsics Mihály u. Korona u. —> Lőrinc pap u. Lugosi István u. —*• Kápolna u. Sárkány u. —» Lugosi István u. A körlevél nem véletlenül figyelmeztetett a helytörténeti értékekre; valószínű­leg országosan jellemző volt az átgondolatlan, ötletszerű átnevezés. A Kápolna utca visszanevezésének indoklásából kiderül, hogy Kecskeméten volt foganatja a bel­ügyminiszter javaslatának: a „Kápolna utca nevének visszaváltoztatását a törvény­hatósági bizottság azért mondotta ki, mivel az az utca a város történetében fontos szerepet játszó rész irányában vezet, és ennek megörökítése kívánatos." 49 Később a helytörténeti értékek felismeréséhez szakember segítségét is igénybe veszik: „Uta­sítja a városi tanács dr. Garzó József Főlevéltárnokot, hogy a kerületek, települések és az utcák elnevezésénél a történelmi adottságokra hívja fel az ügyosztály figyel­mét és legyen segítségére az elnevezések javaslatának meghozásában. 50 A személyi kultusz fokozatos erősödése idején a belügyminiszteri rendelkezés azon kitétele is hasznosnak bizonyult, amely nem tartotta kívánatosnak, hogy élő személyekről utcát nevezzenek el. A fordulat évének áprilisában az utcaelnevezések summázata ez: „Több utca nevének megváltoztatását a törvényhatósági bizottság nem látta szüksé­gesnek, mivel a város utcáinak és tereinek nevei a demokratikus közérzés szem­pontjából is megfelelnek." 1 Az 50-es években aztán kezdenek megsűrűsödni azok az „alulról jövő kezde­ményezések", amelyek ilyen „önként" és „dalolva" megfogalmazott kéréseket tar­talmaznak: „A Kecskeméti Nemzeti Bank ifjúsága azzal a kéréssel fordul a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságához, hogy a kecskeméti Nagykőrösi utcát a görög sza­badságharc nagy harcosáról Beloanisz Elvtársról nevezzék el, hogy ezzel is hitet te­gyenek a nemzetközi munkásmozgalom nagy harcosa emlékének. Kecskemét, 1952. április hó 9. napján." 52 A válasz elutasító (szöveghűen idézzük): „A Városi Tanács Végrehajtó Bizott­sága ezen kérésnek nem tud eleget tenni, mivel a városrendezési terv során a Nagy­kőrösi utcából Sztálin út lett, egyébbként [sic!] a Végrehajtóbizottság döntése alap­ján a Tatay tér lett Beloanisz térre változtatva. Kecskemét, 1952 évi ápr. hó 10." 53 Nem tudni miért, de két hónappal később ismét a Nagykőrösi utca nevének megváltoztatására mutatkozott igény: most egyenesen a V. B. elnöke javasolja, hogy BKMÖL XXIII. 558/e 7672-16/1950. Uo., 7672 - 16/3/1950.-VI. sz. L. az 49. jegyzetpontot. BKMÖL XXIII. 558/e. 112-1/1952. BKMÖL XXIII. 552 74/1952. VB hat.

Next

/
Thumbnails
Contents