Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)
TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN
- Képviselőink valóban nem arra kaptak megbízást választóiktól, hogy »csak meneteljenek tovább a lenini úton...«. Megbízásuk arra szól, hogy ne meneteljenek, hanem gondolkodjanak, majd bölcsen, a város és lakói érdekében döntsenek." A Fidesz kecskeméti csoportja szintén reagált rá: „Tisztelt Koalíciós Városatyák! Önök ugyanazon a nyomon járnak, mint kommunista elődeik, akik - amikor nevet adtak városunk utcáinak - ideológiájuk »szellemi, tudati« szempontjait akarták megörökíteni az utókor számára. Ezért volt igaza Rác Andrásnak, amikor azt mondta - felfedezve az önök által javasolt Lakiteleki út és a lenini út közötti analógiát -, hogy a »lakiteleki út egyre jarhatatlanabb«". A „kiegyezést" végül is az tette lehetővé, hogy a városból kivezető, a repülőtér mellett elhaladó út nevéül a legtermészetesebb elnevezést találták meg a városatyák 1992-ben, amikor Reptéri útra. keresztelték át. 2. Tisztelet - emlékállítás - politikai ambíciók 2.1. „Szalonképtelen" állatok - tiszteletreméltó személyek Úgy látszik, már az 1860-as évek magisztrátusa nem volt elégedett az első utcanevekkel, mert folyamatosan kísérletet tett megváltoztatásukra. Az 1869. szeptember 13-i 374. számú közgyűlési határozat kimondja, hogy az utcaneveket át kell vizsgálni és a „helytelenül elnevezettek" helyett újakat kell javasolni. 18 A diszkriminált neveket itt még nem sorolják fel, de a későbbi bírálatok alapján nyilvánvalóvá válik, hogy leginkább az ilyesfajta hétköznapi állatneveket, mint: liba, tyúk, kakas, kacsa, szarka, tehén, bika, ürge, varjú, veréb, béka, sáska érezték rangon alulinak a polgáriasodni szándékozó nagy parasztváros lakói. A cégszimbólumok, mint pl. a sas, páva, illetve a különlegesebb állatok, pl. a borz, gyík, kígyó, őz, szarvas, csóka, fecske, fürj, galamb, pacsirta, rigó névadó volta ellen itt még nem merül fel kifogás, - később már ezek ellen is ágál a polgáröntudat. A spontán, közösségi névadással keletkezett, de idővel „szalonképtelenné vált" állatnevek helyére a tiszteleti nevek kategóriája lép, pontosabban: az emlékállító típusúaké. (Ti. a tiszteleti nevek közé sorolhatjuk a népi névadással keletkezettek azon típusát is, amely az utcában lakó jeles, mindenki által nagyra becsült ember foglalkozásáról, majd személynevéről kapta a nevét, pl. Orvos utca - később Szlemenics utca, vagy Költő utca - később Mátyási utca.). Ezek a természetes névadás csoportjába tartoznak. Ám ha a hatóság tudatosan olyan emberről nevez el utcát, akinek semmi kapcsolata nincs a tájjal, azt már a mesterséges névadás kategóriájába kell sorolnunk. Ennek első jeleként értékelhető egy 1850-ből származó javaslat, amely a 6. tizedet a 7-iktől elválasztó utca neveként az alábbi alternatívát veti fel: Választó utca, „vagy egy hajdani Nagy Magyarnak becses nevéről Hunyady úttza" 19 . Mellette a megjegyzés: „Van már" arra enged következtetni, hogy igen korán felvetődött az „emlékállító" névadás szándéka. Erre azonban semmilyen írásos BKMÖL IV. 1607/a Kecskemét Város Városhatósági Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1869. 374. hat. L. az 1. jegyzetpontot.
