Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

példátlan módon emelkedett. Ez a gyarapodás részben a természetes szaporodás, részben pedig a nagyarányú bevándorlás révén ment végbe. Az ide csaknem tömegesen érkező cselédek, napszámosok, pásztorok rövid időn belül megélhették a vagyoni és társadalmi emelkedést. Igaz ugyan, hogy a vagyontalanok aránya mint minden mezővároson belül még ekkor is jelentős, 15,98% volt, de látnunk kell, hogy a városban önálló házzal rendelkező teljes jogú polgár és legalább törpebirtokos lett, családfőként adózott több mint ezer olyan személy, aki nemrég földönfutó cselédként, szolgaként remélt magának kenyeret szerezni ebben a mezővárosban, csaknem másfél ezerre emelve ehhez a réteghez tartozók számát. A már nagyon tisztes egzisztenciát biztosító kisbirtokos vagyonnal rendelkezők családfők köre is négyszázzal bővült, amely egy figyelemre méltó mezőváros lakosságának felelt meg. A vagyoni emelkedést sokkal egyértelműbben élte meg az a 263 közepes vagyonnal rendelkező gazda, akik a legmódosabb falusi telkes jobbágyoknál is lényegesen nagyobb értékeket tudtak felhalmozni. Ezek száma e fél évszázad alatt több mint két és félszeresére emelkedett. A rendkívüli gazdasági gyarapodást mi sem érzékelteti jobban, mint az, hogy a kimondottan gazdagok száma az 1707-ben lévők hét és félszeresére, 233-ra nőtt.

28 A kedvező konjunktúrának, a jelzett szorgos és eredményes munkájának köszönhette Ladányi Gergely is, hogy ő is megélhetett egy igen jelentős vagyoni emelkedést, és élete végén már a gazdag parasztsághoz tartozott. Ekkorra olyan tisztes vagyont halmozott fel, amilyenre a leggazdagabb falusi jobbágy sem tudott szert tenni. Bár kétségtelen, hogy Kecskeméten őt is az igazán gazdag parasztok közé lehetett számítani, nem árt utalni arra is, hogy nála vagyonosabb gazdák viszont még szép számmal akadtak a városban. Mindezzel együtt megállapíthatjuk, hogy az anyagiak terén ő tette meg az első legfontosabb lépéseket annak érdekében, hogy ez a paraszt család egykori sorstársai közül ki tudjon emelkedni. Munkájának eredménye, fiára hagyott jelentős vagyona tette lehetővé, hogy a következő generációk ne csak vagyoni, hanem társadalmi téren is számottevő emelkedést tudjanak megélni. Ladányi Boldizsár A család férfitagjai közül az ő személyéről tudunk legkevesebbet. Még a végrendelete sem áll rendelkezésünkre. Felesége nevét is Gergely fia végrendeletéből ismerjük: Csizmadia Végh Judit volt. Ugyancsak ő említi, hogy apja halála után János nevű öccsével osztozott az atyai vagyonon. Fel kell figyelnünk viszont arra, hogy családján belül az 1777. évi adóösszeírásban négy felnőtt fiút vettek nyilvántartásba,

29 és ezek után is kellett adót fizetnie. Mivel pedig az 1780. évi adókönyvben fellelhető Ladányi István és Ladányi Mihály neve is, akik kisebb birtok után Nem állíthatjuk, hogy 4,33-szorossá nőtt fél évszázad alatt a háztartások száma, mivel az 1707-ben az adóztatás során minden bizonnyal nem terhelték meg azokat a családokat, amelyeknek házát 1705ben a kurucok, illetve 1707-ben pedig a rácok felégették, és valószínűleg mentesültek azok a családok is, amelyekben a családfő 1707. április elején a rácok elleni harcok során elesett vagy súlyosan megrokkant. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1989/b. 139-145., 235-241. BKMÖL IV. 1504/m Kecskemét Város Tanácsának iratai. Összeírások. (A továbbiakban: IV. 1504/m) 1777/78. V. tized, 1446. sz.