Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

példátlan módon emelkedett. Ez a gyarapodás részben a természetes szaporodás, részben pedig a nagyarányú bevándorlás révén ment végbe. Az ide csaknem töme­gesen érkező cselédek, napszámosok, pásztorok rövid időn belül megélhették a va­gyoni és társadalmi emelkedést. Igaz ugyan, hogy a vagyontalanok aránya mint minden mezővároson belül még ekkor is jelentős, 15,98% volt, de látnunk kell, hogy a városban önálló házzal rendelkező teljes jogú polgár és legalább törpebirto­kos lett, családfőként adózott több mint ezer olyan személy, aki nemrég földönfutó cselédként, szolgaként remélt magának kenyeret szerezni ebben a mezővárosban, csaknem másfél ezerre emelve ehhez a réteghez tartozók számát. A már nagyon tisztes egzisztenciát biztosító kisbirtokos vagyonnal rendelkezők családfők köre is négyszázzal bővült, amely egy figyelemre méltó mezőváros lakosságának felelt meg. A vagyoni emelkedést sokkal egyértelműbben élte meg az a 263 közepes va­gyonnal rendelkező gazda, akik a legmódosabb falusi telkes jobbágyoknál is lénye­gesen nagyobb értékeket tudtak felhalmozni. Ezek száma e fél évszázad alatt több mint két és félszeresére emelkedett. A rendkívüli gazdasági gyarapodást mi sem ér­zékelteti jobban, mint az, hogy a kimondottan gazdagok száma az 1707-ben lévők hét és félszeresére, 233-ra nőtt. 28 A kedvező konjunktúrának, a jelzett szorgos és eredményes munkájának kö­szönhette Ladányi Gergely is, hogy ő is megélhetett egy igen jelentős vagyoni emelkedést, és élete végén már a gazdag parasztsághoz tartozott. Ekkorra olyan tisztes vagyont halmozott fel, amilyenre a leggazdagabb falusi jobbágy sem tudott szert tenni. Bár kétségtelen, hogy Kecskeméten őt is az igazán gazdag parasztok közé lehetett számítani, nem árt utalni arra is, hogy nála vagyonosabb gazdák vi­szont még szép számmal akadtak a városban. Mindezzel együtt megállapíthatjuk, hogy az anyagiak terén ő tette meg az első legfontosabb lépéseket annak érdekében, hogy ez a paraszt család egykori sorstársai közül ki tudjon emelkedni. Munkájának eredménye, fiára hagyott jelentős vagyona tette lehetővé, hogy a következő generá­ciók ne csak vagyoni, hanem társadalmi téren is számottevő emelkedést tudjanak megélni. Ladányi Boldizsár A család férfitagjai közül az ő személyéről tudunk legkevesebbet. Még a vég­rendelete sem áll rendelkezésünkre. Felesége nevét is Gergely fia végrendeletéből ismerjük: Csizmadia Végh Judit volt. Ugyancsak ő említi, hogy apja halála után Já­nos nevű öccsével osztozott az atyai vagyonon. Fel kell figyelnünk viszont arra, hogy családján belül az 1777. évi adóösszeírásban négy felnőtt fiút vettek nyilván­tartásba, 29 és ezek után is kellett adót fizetnie. Mivel pedig az 1780. évi adókönyv­ben fellelhető Ladányi István és Ladányi Mihály neve is, akik kisebb birtok után Nem állíthatjuk, hogy 4,33-szorossá nőtt fél évszázad alatt a háztartások száma, mivel az 1707-ben az adóztatás során minden bizonnyal nem terhelték meg azokat a családokat, amelyeknek házát 1705­ben a kurucok, illetve 1707-ben pedig a rácok felégették, és valószínűleg mentesültek azok a csalá­dok is, amelyekben a családfő 1707. április elején a rácok elleni harcok során elesett vagy súlyosan megrokkant. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1989/b. 139-145., 235-241. BKMÖL IV. 1504/m Kecskemét Város Tanácsának iratai. Összeírások. (A továbbiakban: IV. 1504/m) 1777/78. V. tized, 1446. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents