Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - V. SÁGI NORBERTA: A KECSKEMÉTI KISKERT SZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE (1917-1931)

Az utolsó, október 25-ei rendkívüli közgyűlésen már csak az egyesület eszközállományáról esik szó: a csőszök által használt - már rozsdás, használhatatlan - forgópisztolyokat eladták, ugyanígy eladták a 3 kutat és a csőszkunyhókat. Végül tiszteletdíjakat osztottak ki.

48 A KECSKEMÉTI KISKERT EGYESÜLETNEK ALAPSZABÁLYAI

49 I. FEJEZET Az egyesület címe, székhelye, pecsétje, működési területe, hivatalos nyelve és jelvénye. 1. Címe: „Kecskeméti Kiskert Egyesület." 2. Székhelye: Kecskemét. Működési területe Kecskemét th. város területére és vidékére terjed ki. Az egyesület hivatalos nyelve a magyar. 3. Pecsétje: A név köriratban középen Kecskemét, alatta 1917. A pecsét az egyesületi okiratoknál és levelezéseknél használtatik. A pecsétet az elnök, avagy a pénztáros őrzi. Az egyesület jelvénye ásó, kapa, gereblye szalaggal átkötve. Az egyesület célja, annak elérésére szolgáló eszközök és feladatai: 4. Célja: kertgazdálkodáshoz alkalmas földek tömeges bérlete és tagjai részére szakszerű művelésre kis részletekben való kiosztása. a) Evégből az egyesület tagjai részére vetőmag, gumók, palánták, kertészeti eszközök stb. beszerzése, önköltséges szétosztása, esetleg a termeivények értékesítését eszközli. b) A földek bérlete és kiosztása nyerészkedés kizárásával történik. c) A kiosztásnál elsősorban a köz- és magánalkalmazottak és iparosok veendők figyelembe. d) Az egyesület időközönként előadásokat tart, anyagi erejéhez mérten helyiséget tart fent, szakszerű lapokat járat, valamint könyvtárt létesít. 5. Az egyesület pártpolitikai kérdésekkel nem foglalkozhatik. 6. Az év végén esetleg fennmaradó jövedelmet csakis kulturális célokra, avagy a mezőgazdaság fejlesztésére fordíthatja. II. FEJEZET Az egyesület tagjai, ezek jogai és kötelezettségei: 7. Az egyesület tagjai olyan önálló háztartással bíró, csakis nagykorú egyének lehetnek, kik fedhetetlen előéletűek és szorgalmas munkássággal egy kiosztott földrészletet megállapított gazdálkodási ügyrend szerint művelni óhajtanak. A tagok felvétele felett jogérvényesen a választmány határoz. BKMÖL X. 113 Kgy.jk. 1931. július 7. és október 25., rendkívüli kgy. BKMÖL IV. 1939 Kecskeméti egyesületek alapszabályainak gyűjteménye. 105. sz.