Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - V. SÁGI NORBERTA: A KECSKEMÉTI KISKERT SZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE (1917-1931)

1930-ra a várostól bérelt terület nagysága az időközi visszabocsátások folytán 105 kh 141 négyszögölre apadt. Mivel az egyesület fennállása alatt egy kiskert sem maradt műveletlenül, az elnök döntést sürgetett arról, hogy megújítsák-e a haszonbérleteket további 6 évre, vagy szűnjön meg az egyesület. Erre az időre már az is tudható volt, hogy a város nem hajlandó a továbbiakban árverésen kívül, kedvezményes feltételek mellett biztosítani a területeket, hanem az egyesület a többi bérlővel egyenlő elbánás alá esik.

43 A decemberi választmányi ülésen az elnök előadta, hogy a város az egyesület által megajánlott 30 pengő bérleti díjat kevesli, a Halasi úti és méheslaposi földek után 60 pengőt, a kunszentmiklósi út mentén fekvőkért 40 pengőt, a Szolnoki úti nyomásbeliekért 30 pengőt kérne, s akkor meghosszabbítaná a bérletet további 6 évre. Ezt az egyesület nem tudta vállalni, sok volt a tagok részéről a tartozás és a késedelmes fizetés. Dönteniük kellett volna, hogy részt vesznek-e az árverésen, valamint hogy egy kiskertért lehetne-e 5 pengő bérleti díjat szedni a következő évre, tekintve, hogy Szegeden 6 pengőt szednek 100 négyszögöl területért.

44 Döntésről már nem készült jegyzőkönyv. A város határozottságát mutatja az is, hogy amikor a rozs ára csökkent, akkor sem engedte le a haszonbéreket (ekkor 45 pengőt fizetnek holdanként), mivel úgy látta, hogy már megszűntek azok a viszonyok, melyek a Kiskert Egyesület részére átengedett földek haszonbérének méltányos megállapítását indokolták.

45 1931. június II-én a városi főintéző értesítette az elnököt, hogy a város a Kiskert Egyesület földjeit is árverezi pár hét múlva, a régi, 1917-es állapotnak megfelelő 3-5 stb. holdas parcellákban. Ha az egyesület tagjai licitálni akarnak, akkor álljanak össze csoportokba, és úgy bérbe vehetnek kisebb területeket. Az egyesület ugyanis nem tudott már az árverésen testületként fellépni. Az erre meghirdetett közgyűlést nem tudták megtartani, mert kevesen jelentek meg.

46 A következő alkalommal, július 7-én rendkívüli közgyűlésen tárgyalták a kiskertügyeket. A város kiskertbérletekre vonatkozó elutasító határozata miatt, valamint mert a nagy szárazság miatt már 1930-ban is több kiskert parlagon hevert, a közgyűlés úgy döntött, hogy az egyesület 1931. szeptember 30-ával beszünteti működését.

47 A szárazság okozta károkra tekintettel a nemfizetőkkel szemben nem indítottak eljárást, bérleti összegüket törölték. A tartozások kifizetése után megmaradt összeget 8 jótékonysági és közművelődési egyesület és intézmény pénztárába fizették be. A Kiskert Egyesület a Revíziós Ligába minden tagja után befizette az egy pengős belépési díjat. Ekkor a névmutató szerint 672 kiskertes család volt tag, akik így „részesei lehettek az új honfoglalásnak". Ezen kívül adományoztak még többek között a MIVÉ-nek (Magyar Ifjakat Védő Egyesület), a KIÉ-nek (Keresztyén Ifjak Egyesülete), valamint a Hadirokkantak Egyesületének, a városi Szegénygondozó Intézetnek, az Anya- és Csecsemővédő Intézetnek. 43 BKMÖL X. 113 Kgy.jk. 1930. június 22. 44 Uo., 1930. dec. 14. 45 Uo., 1930. június 22. 46 Uo., 1931. jún. 29. 47 Uo., 1931. július 7., rendkívüli kgy.