Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - SZABÓ ATTILA: SOLT VIDÉKÉNEK ÚRBÉRI VISZONYAI A 18-19. SZÁZADBAN

a község 268 volt házas zsellére. Tasson szintén külön döntöttek a volt jobbágyok és a volt zsellérek a legelőfelosztásról, mely szerint a zsellérek felosztották, a gazdák pedig közös használatban hagyták a legelőt. Ezek a lépések döntően azt jelentették, hogy a szántó területe és aránya minden helyen drasztikusan megnövekedett, elsősorban a legelőterületek rovására. Dunavecsén 1860 után (amikor a pusztákat az úrbéri egyesség értelmében a mezőváros elvesztette) még a szőlőket is kivágták, hogy több legyen a szántóföldjük.

52 Patajon az 1870-es évekre a legelő egy részét szántónak feltörték.

53 Szalkszentmártonban is az 1857-es egyesség után kiosztott 700 hold legelőt szántónak fordították.

54 Apostagon az úrbéri egyesség után a szántókat „kicsiny volta miatt" a volt úrbéresek egy csoportja (a káptalan volt jobbágyai) kaszálónak használták.

55 Az 1895-ös mezőgazdasági statisztika már egyértelműen jelzi a területen a szántó-legelő arányának a megfordulását: az 1789-es 38 - 62 arány 1895-re 75 - 25 re váltóTelepülés Szántó-legelő arány Település 1789 1895 Akasztó 30-70 43-57 Apostag 77-23 91-9 Dunaegyháza 58-42 97- 3 Dunavecse 7-93 80-20 Kisharta 73-27 73-27 Kiskőrös 2-98 81 - 19 Ordas 24-76 78-22 Pataj 57-43 73-27 Solt 58-42 80-20 Szalkszentmárton 68-32 86-14 Tass 75-25 78-22 Vadkert 17-83 77-23 Atlag 38-62 75 - 25 Az 1850-es évektől a bérelt puszták zömének elvesztésével, a kaszálók és a legelők szük volt miatt alig volt lehetőség az állatállomány növelésére, sőt a legelők egy részének feltörése az állattartás pangását, esetleg az állomány fogyását is eredményezte.

57 A 18. század közepétől a 19. század közepéig a vidék többszörösére nőtt lakosságának marhaállománya mindössze 13 százalékkal emelkedett. A lóállomány ennél nagyobb arányban nőtt, de figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az igásállatok közt az ökör-ló váltás folyamata a 19. században zajlott. Az 1850-es években például Hartán ökröket „csak a nagyobb gazdák" tartottak, Solton pedig „még a fél52 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 138. 53 GALGÓCZI Károly, 1877. II. k. 315-316, 54 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 276. 55 Uo., 46-47. 56 MAGYARORSZÁG, 1996.; MAGYAR KORONA, 1897. 57 HORVÁTH M. Ferenc-SZABÓ Attila, 2000. 30.