Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)

lészen...". Ugyancsak a Kápolnai tanyára az „1851. évre kapásnak egyszersmind kertésznek ... [felfogadták az ott lévő szőlőbe] Komjáthi Jánost... készpénz 65 v. Ft, 40 font szalonna, 25 véka rozs, 15 véka árpa, 2 vágó-birka bőr nélkül, egy malac, két eke vetés, egy embernek egy heti munkája az én kenyeremen... Az árkokon és azok közt [lévő]... füvet felibül lekaszálhatja. Aprójószágbúi csak kacsát tarthat felibül. Egyéb eránt ezen bérért tartozik a szőlőmet a tavaszi munkáján és szedésin kívül mindenféle munkáival ellátni, tisztán tartani... A veteményt felibül, amelyre egy icce petrezselyem és egy icce sárgarépa magot adunk, és szinte széksó seprésit is feliből teheti. Méheimre gondot viselni fog." Szinte egyedülállóan egy kiegészítéssel is ellátták: „Aki ezen egyezséget megmásolandja, tartozik bármelyik fél 5 pengőforintot fizetni." Csak 1848-tól találkozunk a Ladányi-birtokok között a Fekete-szőlővel. Elözvegyült húgától ekkor vehette át ennek a birtoknak az irányítását. Ez is kb. 450-500 útból állhatott, mivel csaknem ugyanolyan feltételek mellett fogadták meg ide is a kapást. „Fekete- új szöllei kapásnak Fekete Györgyöt [megfogadtam] készpénz 40 Ft, 40 font só, 40 font szalonna, 40 icce kása, 2 véka kétszeres tarhonyának való, 25 véka rozs, 15 véka árpa, egy pár csizma, egy porció kukoricaföld dézsmájábul, és egy porció krumpliföld szinte dézsmájából... egy kocsi szalma, jövő nyáron kiadandó... tíz véka őrlés vízi-malomban... Mely bérért tartozik mindenféle munkáját a szőlőnek, kivévén a tavaszi munkáját és a szüretelést, becsületesen elvégezni és tisztán tartani köteles... egy pár vágó-birkát bőr nélkül adok..."

255 Talán nem felesleges megjegyezni, hogy a kapáslakokban gyakori személycserére vélhetően azért került sor, mivel a gazda nem járt el különösebben bőkezűen a feltételek megszabásakor. E néhány hosszabb idézet, illetve felsorolás remélhetőleg nem felesleges, mivel feltétlenül segít abban, hogy mind a kapások feladatait tisztábban lássuk, mind pedig abban, hogy ezeknek a szinte társadalmi rétegként jelentkező embereknek az életkörülményeit felmérhessük. A kapások számára érthetően nem csak az akkori viszonyok között elfogadható lakást biztosította a gazda, hanem mindegyik családtagjaival együtt fennmaradó idejével, munkaerejével szabadon gazdálkodhatott. Művelhették a részes kukorica- és krumpliföldjeiket, vállalhattak különféle feles bérletet, illetve ugyanannál a gazdánál vagy akár másnál arató részesek lehettek, napszámos munkát végezhettek. A ránk maradt adatok alapján a Ladányi-szőlők méreteit ismerjük, és rendelkezésünkre állnak a megmunkálásukkal kapcsolatos adatok is, ezekből kiindulva a korabeli szőlészet gazdaságosságára is elég pontosan tudunk következtetni. A Balla-szőlőben, amely a Széktói szőlővel azonos nagyságú, 470 út volt, a tavaszi kikapálást 1850-ben 39 fő végezte, kiket név szerint felsoroltak, és napi egy forintért végezték a munkát. A metszést 14 fő végezte el ugyancsak egyetlen napon. Ok is hasonló bért kaptak. A következő évben 32 fő végezte el a kikapálást egyetlen napon, de nekik jóval nagyobb napszámbért fizettek. A metszést ekkor 15 fő végezte el. Az ő bérük is 1 forint és 28 krajcár volt. BKMÖL XIV. 65. 2. tétel 4. sz. FSzolgák bérének jegyzéke 1849-1853. és I/Jegyzetkönyv 18321853. A többi szerződött kapás is - kisebb eltérésekkel - hasonló feltételek mellett vállalta munkáját.