Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ÖSSZEFOGLALÓK

kőzik a változások időrendjében. Kiemelkedő jelentőségű volt a 18. századi egyházi, majd a polgári kor építkezése, amelyek - szocialista kori lakótelepekkel együtt - a mai napig meghatározzák a város építészeti arculatát. A dolgozat második része Kalocsa közterületi neveinek létrejöttét, változását tartalmazza. A városban lévő 505 utca-, tér-, parknév legtöbbje személynévi eredetű, de sok közterületi név ered építmények, növények, növények, állatok, határrészek, stb. után. A következő rész a városrészek, városnegyedek, közterületek nevének változását regisztráló adattár. Végül a tanulmányt a közterületi nevek mutatója és a felhasznált források jegyzéke zárja. KNIPL ISTVÁN A Volksbundtól a Waffen SS-ig (A Volksbund helyi szervezetei és Waffen SS katonák Császártöltés, Hajós és Nemesnádudvar községekben) Császártöltés, Hajós és Nemesnádudvar községek a mai Bács-Kiskun megyében található szomszédos települések, melyek a XVIII. század közepén németek betelepítésével jöttek létre. A tanulmány által tárgyalt időszakban még mindhárom település lakosságát túlnyomórészt a betelepített németek leszármazottai tették ki, így a községek életére jelentős hatást tudott gyakorolni az 1938. november 26-án Budapesten megalakult Volksbund, teljes nevén Volksbund der Deutschen in Ungarn (Magyarországi Népi Németek Szövetsége). Az anyaegyesület megalakulását követően megindult a helyi csoportok szervezése, így 1940-1942-ben megalakultak a helyi csoportok a fentebbi községekben is. A helyi szervezetek megalakulása után a vezetők igyekeztek a lakosság minél nagyobb részét az egyesületbe beléptetni, ennek elérése érdekében nem fukarkodtak az ígéretekkel, és ha kellett, a fenyegetésekkel sem. A szervezőmunkának köszönhetően az egyesület helyi csoportjai megerősödtek, s igyekeztek a tagok életét minél nagyobb mértében befolyásolni. Lehetőséget teremtettek a közös kikapcsolódásra, szórakozásra, s gyakran a politizálásra is. Működésük során a tagok politikai „neveléséről" sem feledkeztek meg, így a községekben többször jártak az anyaegyesület agitátorai. A II. világháború kitörésével, s főként a hadi helyzet rosszabbodásával fokozatosan átalakult a Volksbund szerepe. Feladatává vált a Waffen SS számára szükséges emberutánpótlás megszerzése. Ezt államközi szerződések tették lehetővé, melyekben a magyar állam lemondott a hadköteles német származású magyar állampolgárok jelentős részéről. A Volksbund a rá kirótt feladatot teljesítette, részt vett mintegy 120 000 magyarországi német Waffen SS-be történő besorozásában, majd a szovjet csapatok megérkezésével befejezte működését, s megkezdődött a hazai németség számára sok megaláztatást és szenvedést hozó megtorlás.