Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
KNIPL ISTVÁN Volksbundtól a Waffen SS-ig
veit tartalmazza. A listán 47 név szerepel 61 , a tag vallását és szüleinek nevét is feltüntetve. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy az egyesület megalakulásakor feltehetőleg a fentebb közölt taglétszámmal rendelkezett. Az egyesület későbbi létszámára egy 1944-ben keletkezett lista alapján következtethetünk, melyen 204 név szerepel. 62 Véleményünk szerint ez a létszám közelíthet a maximális számhoz, mivel feltételezhetjük, hogy a lista felvétele után az 1944-45-ös évben, a háborús helyzet súlyosbodása következtében, már nem csatlakoztak az egyesülethez a falu lakosai. Eltérések a helyi szervezetek között Az egyesületek feltételezhető, és tényleges taglétszámának megállapítása után érdemes megvizsgálni az eltéréseket a települések között. Nemesnádudvar esetében megállapítottuk, hogy a taglétszám 1800 fő lehetett, Hajóson feltételeztük, hogy az ismert 800 főnél lényegesen többen lehettek a Volksbund tagjai. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy Nemesnádudvaron és Hajóson valóban erős helyi szervezete alakult a Volksbundnak. Ezzel szemben Császártöltésen 1944-ben csak 204 tagot számlált az egyesület. Százalékban kifejezve, míg Nemesnádudvaron a lakosság 7580%-a Hajóson pedig minimum a lakosság 15%-a (de feltételezhetően ennek többszöröse) volt az egyesület tagja, addig Császártöltésen a tagok csak a falu lakosságának 5,5%-át tették ki. Tehát az erős nemesnádudvari és hajósi szervezet mellett Császártöltésen szinte jelentéktelen helyi szervezet működött. Ezek alapján joggal tehetjük fel a kérdést: a három szomszédos sváb falu közül miért éppen Császártöltésen volt a leggyengébb a Volksbund, és hogy lehetnek ekkora különbségek a települések között? A kérdésekre a választ jelenleg szinte lehetetlen megadni, ezért el kell fogadnunk egy adatközlőnk véleményét, kinek véleménye szerint: „Itt magyarnak voltak nevelve az emberek. Mi annyira magyarnak voltunk nevelve annak idején, szóval ez volt az a bizonyos magyarosítás. A leventék mikor voltak, azokat is nagyon magyarnak nevelték. " 3 A magyarosítás mellett azonban joggal feltételezhetünk mentalitásbeli és gondolkodásmódbeli különbségeket is a települések lakosai között, mely különbségek mind a mai napig megtalálhatók. A Volksbund tagjai lettek, mert... Az adatok ismeretében szükségesnek tartjuk megvizsgálni, vajon miért lettek az emberek a helyi Volksbund szervezet tagjai? Vajon a Volksbund által hirdetett elvek arattak körükben ekkora sikert, vagy a belépésnek más fontos okai is voltak? A választ keresve megállapíthatjuk a fennmaradt beszámolók és visszaemlékezések alapján, hogy a falvak lakosságának jelentős része nem volt a Volksbund által képviselt eszmék feltétlen híve, hanem az egyszerű tagok esetében főként más indokok vezettek a belépéshez. BKMÖL V. 312 1814/1942. Uo. szám nélkül, 1944. A. M.
