Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

KNIPL ISTVÁN Volksbundtól a Waffen SS-ig

és színművészeti kiállításokat rendez. Német nyelvű sajtótermékeket alapít és terjeszt, helyi és vándorkönyvtárakat létesít, kül- és belföldi tanulmányutakat szervez. Nem utolsó sorban gondoskodik a népnek a haza és saját népisége iránti hűségre nevelésről és arra való buzdításról...Hogy, a Volksbund valamennyi célját és feladatát a helyszínen megvalósíthassa, az ország minden német településén helyi csoportokat alakít... A magasabb szervek jóindulatában nem kételkedünk. De kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy pusztán jóindulatból nem történt még javulás a helyzetünkben.. .Nem hagyjuk magunkat többé megfélemlíteni, és tétlenségre kárhoztatni a „pángermánizmus" olcsó jelszavával." Bäsch programbeszédéből kitűnik, hogy az általa elképzelt szervezet nem csupán kulturális célokat képvisel, hanem igyekszik a hazai németség egész életét megszervezni, befolyásolni. Ugyanakkor az utolsó mondatokat kihívásként is értelmezhetjük az illetékes magyar hatóságok felé, mivel nyílt harcot hirdet azok korábbi tevékenysége ellen. Az alakuló gyűlés után a kormány egyértelműen Baschék tudomására hozta, hogy abban az esetben, ha az alapszabályt az eredeti formában terjesztik be a minisztériumhoz ellenjegyzésre, akkor nem járulnak hozzá az egyesület megalakulásához és működéséhez. Teleki egyértelművé tette, hogy a Volksbund nem lehet német népcsoportszervezet, hanem csak német kultúregyesületként működhet.

9 Bäsch ennek hallatára Berlinbe utazott, s onnan hazatérve, Berlin támogatását kihasználva elérte, hogy az egyesület alapszabályát lényeges változtatások után elfogadják. A változtatások alapja az 1879. évi egyesületi törvény volt, mely előírta, hogy minden egyesületnek csak egy tevékenységi köre lehet.

10 Ennek alapján töröltek az alapszabályból minden olyan pontot, mely túlmutatott egy kulturális egyesület céljain, illetve a népcsoport kifejezést minden esetben a „német nemzetiségű magyar állampolgárok" kifejezéssel helyettesítették.

11 A Volksbund esetében a tevékenység a kultúra ápolása és kulturális események szervezése volt. Az alapszabály engedélyezésére 1939. április 13-án került sor. Az engedélyezett alapszabály legfontosabb pontjai a következők: 2§. Az egyesület célja: A magyarországi német nemzetiségű magyar állampolgárok kulturális érdekeinek előmozdítása, és megóvása a népi életnyilvánulás minden terén. A hazához való ragaszkodás ápolása, és erősítése. 3§. A cél elérésére való eszközök: Az egyesület a magyar törvényekben biztosított szabadság alapján, a művelődési szükséglet keretében és a törvényes feltételek szerint, iskolákat tarthat fenn német nemzetiségű magyar állampolgárok gyermekei számára, kulturális tanfolyamokat, múzeumokat és közkönyvtárakat alapíthat és tarthat fenn, ösztöndíjakat és jutalmakat adományozhat, népi-, kézmű-, és képzőművészeti kiállításokat rendezhet, ismeretterjesztő-, zene-, ének- és színmüelőadásokat és népi ünnepélyeket rendezhet, német nyelvű sajtótermékeket adhat ki és terjeszthet, helyi és vándorkönyvtárakat létesíthet, tanulmányutakat szervezhet. A szövetség németlakta helyeken helyi csoportokat létesíthet. 5§. A szövetség tagjai: 1. dísz-, 2. alapító-, 3. rendes vagy pártoló tagok. Alapító, rendes vagy pártoló tagok 18. évüket betöltött, iskolai fegyelem alatt nem álló, erkölcsi, hazafias, népi szempontból, kifogás alá nem eső, német nemzetiségű ma8 WEIDLEIN, Johann, 1997. 217. 9 TILKOVSZKY Lóránt, 1978. 47. 10 TILKOVSZKY Lóránt, 1978. 51. 11 BELLÉR Béla, 1981. 122.