Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

379. Város kertje. A Bátyai út és a Ciglédi kertek között lévő terület neve a 19. század végén. A század elején még Szénás kertek volt a terület neve.

833 380. Városerdei kertek. A déli irányba fordult Bátyai út és a Vajas közötti terület, a Paprikakutató Állomás telepe és környéke.

834 381. Vásártér (1.) A Petőfi Sándor utca Hősök útján túli részének két oldala az Eperföld utca és a Szőlők köze csatlakozásáig. 1986-tól tartják itt az országos kirakodóvásárokat.

835 A kalocsai vásártartás a középkorból ered. Zsigmond király 1405. máj. 24-én a mezővárosi kiváltságokkal vásártartási jogot is adott Kalocsának.

836 A török hódoltság idején a falusi sorba süllyedt város vásárai is megszűntek. A vásártartási jogát csak a 18. század első harmadában kapta viszsza. 1720-ban évi 3 nap, 1731-től évi 4 nap: Mátyás nap (febr. 24.), Űrnapja (máj. 21.), Nagyboldogasszony napja (aug. 15.) és András nap (nov. 30.). 7 Jelenleg is négy országos kirakodóvásárt tartanak évente. József napi (márc. 19hez legközelebbi vasárnap), május utolsó vasárnapján, szeptember utolsó vasárnapján és az András napi (nov. 30-hoz legközelebbi vasárnap) vásár.

838 382. Vásártér (2.) A Miskei út páros oldalán lévő sorházak helyén volt terület, ahol az 1960-as évek második felében, a sorházak építéséig tartották a kirakodóvásárokat. Itt volt a Disznópiac is.

839 383. Vásártér (3.) (Vásárállás

m

). A Bátyai út északi oldalán a Rubin Kft. telepétől a Vigadó sorig terjedő területen volt a város első vásártere 1962-ig. Az utolsó vásárt 1962 őszén tartották.

841 A vásárteret használták sportcélokra is 1913-tól, a KSC megalakulásától

842 1927-ig, a Kalocsai Levente Egyesület Foktői úti sportpályájának (ma a Városi Sporttelep) elkészültéig. A vásártéren sportpálya is épült, amit 1919. máj. 29-én adtak át.

843 Mivel a terület Vajason inneni részét átadta a város a Paprikafeldolgozó Vállalatnak, a vásár a Petőfi Sándor utcába, az egykori „zöldkereszt" környékére költözött. Onnan a Meszesi út páros oldalán lévő, még beépítetlen területre, majd vissza a Petőfi Sándor utcába, a Széchenyi út és a Hősök útja közötti szakaszára költözött. 384. Veteményes kertek. A Híd utca és a Vajas közötti, gyakran vízjárta terület neve a 19. század második felében. A Vajas gyakori kiöntései miatt a hozzá vezető utat Velencei kertköznek nevezték.

844 385. Zichy-telep. A Hősök útja elején, a páratlan oldalon, a Vásártér utcával párhuzamos, nyolc lakást tartalmazó, négy ikerházból és egy különálló épületből álló házsor, melyet Zichy Gyula érsek (1925-1942) 30 éves püspöki jubileuma alkalmából építettek 1935-36 folyamán.

845 S33 Térkép 1881. 834 Térkép. 1964. 835 Deák Sándor 136 ASBÓTH Miklós 1998.53. 837 Uo. 65. 838 Deák Sándor 839 Uo. 84a TÍMÁR Kálmán é. n. 841 Deák Sándor 842 ASBÓTH Miklós 1998. 121. 843 KN 1919. máj. 29. 8 4-t Térkép 1881. 845 SZEBERÉNYI István 1964. 32.