Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Vagyonbecslések és inventáriumok a reformkori Kecskemétről

gazdák az egyes puszták felosztása során igyekeztek lehetőségeiknek megfelelő homokhoz jutni, néhány hold futóhomokot vásárolni, amelybe a következő években szőlőt „építettek", vagy szántót vásároltak, amelyen gabonatermesztésre és az intenzívebb állattartásra nyílt lehetőségük. A várostól egyre nagyobb távolságokban feltört legelőkön szükségszerűen ki kellett alakítani a tanyákat. Ezek egyre több helyen már régen nem a korábbi századokra jellemző alkalmi szálláshelyek. Minden körülírásnál többet mond néhány példa kiemelése. Ladányi Gergely már említett Belső-Nyírben, a város központjától alig 4-5 kmre lévő 146 holdas birtokán egy ház, egy ököristálló és egy kút is növelte annak értékét. Monostoron a 204 holdas birtokán pedig 18,5 öl hosszúságú ököristálló, 14 öl hosszú ház, 20 öl hosszúságú juhszín és egy kút volt található. A Bugacon lévő 74 holdas birtokán is készült egy 8 öles jó ház. Az Ürbőn vásárolt 333 hold homokon sürgősen épített egy 36 öles házad, egy 15 öl hosszúságú istállót. Még jobban igyekezett birtokait felszerelni, és ezáltal gazdaságosabbá tenni Antal István, aki a Városföldön lévő 92 holdas szántójából egy holdnyi veteményeskertet alakított ki, továbbá egy jelentős gyümölcsöst hozott létre, 9 öl hosszú épületében egy szoba, egy konyha, egy kamra és egy lóistálló volt. Ezeken kívül egy 12 x 4 öles ököristálló és egy tölgyfa rovású kút növelte annak értékét. A Csődörön (ma Méntelek) kiépített tanyája még korszerűbb volt. Itt két szoba, konyha, két kamra „...a tulajdonos úr családja használására szolgálnak...", ezeken túlmenően krumplisverem pinceformára s kéménnyel ellátva, 20 öles juhszín tölgyfa lábakra építve, elől falkerítéssel ellátva, továbbá egy béresház, melyben szoba, konyha és téglakémény volt. Ezeken kívül 12 öles ököristálló, egy kettős sertésól és egy jó forrású nagy kút szolgálta az igényes gazdálkodást. Még ezeknél is korszerűbb volt Bozsó János két tanyája. A Városföldön lévő 302 holdas birtokon két tanya is volt. Az intenzívebb állattartást nemcsak a 20 öl hosszú ököristálló szolgálta, hanem egy granárium, amelyben már jobb állapotban lehetett tárolni a gabonát és a szemes takarmányokat, valamint egy szélmalom is volt, amely nemcsak liszt előállítását biztosította, hanem a takarmány darálását is. Az ugyancsak Városföldön lévő 25 holdas örökölt birtokán is, amit felesége örökségként kapott, a vagyonbecslés idején volt tanyaépület, kút, gyümölcsös és kert. A szomszédos Páhin lévő birtokán pedig 22 öles ház, 20 öles juhszín, 18 öles ököristálló és egy granárium jelezte, hogy gazdája minden birtokán igyekezett korszerű gazdálkodást folytatni. Itt talán nem felesleges emlékeztetni arra, hogy ez a felszereltség, és minden bizonnyal az ott folyó gazdálkodás is elérte, s talán több területen felül is múlta a korabeli átlagos nagybirtokok színvonalát. Olyan falusi jobbágy pedig aligha akadt, akinek családja ezekhez hasonló értéket tudott volna felhalmozni. Ez a vagyonbecslés is érdemi adatokat nyújthat egy esetleges ilyen irányú összehasonlításhoz. Bár kétségtelen, hogy ezek a „parasztnábobok" érték el a leglátványosabb eredményeket, több más kisebb birtokról is meglepő adatokat találunk a vagyonbecslésekben. Érthetően itt csak az illusztrálás érdekében rögzítünk néhány adatot, melyeknél a vagyonbecslésekben, a végrendeletekben, a különféle örökösödési perek anyagában ezek sokszorosát lelheti fel a kutató, amelyekből azután érdemi következtetéseket tud levonni, komoly összehasonlításokat lehet tenni mind a korabeli nagybirtok, mind pedig a reformkor végi falusi jobbágygazdaságok technikai és felszereltségi szintjét illetően. A „parasztnábobnak" távolról sem számító, de kecskeméti viszonyok között mindenképpen gazdagnak mondható S. Demeter János