Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

23. utáni időszak és 1989. szept. 26. között' ' /. István király út. A köznyelv a 19. és a 20. században gyakran Fő utca néven is nevezte, míg a Nagy utca köznyelvi változat sokkal ritkább. Az Öreg utca változatot ma már nem használják.

626 244. Szentháromság tér. 1990. máj. 17-től.

627 A város központi tere és a város legmagasabban fekvő része. Déli irányba a Szent István király út, a Hunyadi utca, kelet felé a Kossuth Lajos utca, nyugati irányba a Foktői út és a Sörház köz indul a térről. Északkeleti irányban az Asztrik tér csatlakozik hozzá. A teret a közepén álló föszékesegyház uralja, ami korábban két részre is osztotta. A téren az egyház egykoron legfontosabb épületei állnak: az érseki kastély, az egykori papnevelde (ma Művelődési Ház), az egykori jószágkormányzóság (ma szálloda), a kanonoki házak (ma különböző intézmények vannak bennük) és a föszékesegyház. Az épületek a 18. század második felében illetve a 19. század elején épültek. Útburkolata és járdái a Kossuth Lajos és a mai Szent István király út úttestével és aszfaltjárdáival együtt készült. Nevét a tér a mai Szent István király útról 1879-ben a térre áthelyezett Szentháromság szoborról kapta.

628 Korábbi neve: A 19. század második felében

629 a főszékesegyháztól északra lévő része Kastély tér (a téren lévő érseki kastély után), a főszékesegyháztól délre lévő része Székesfőegyház tér, 1900 előtt (az egész tér az Asztrik térrel együtt) Nagytemplom tér, 1900. nov. 8-tól Szentháromság tér, az 1950-es évek eleje és 1990. máj. 17. között Szabadság tér. 245. Szérűskert utca. 1968. ápr. 16-tól.

631 A Meszesi útról déli irányba nyíló, a Bátyai úttal párhuzamos utca, mely az utca végén egy derékszögű töréssel fut ki a Bátyai útra. Nevét a mai Meszesi út elején volt szérűskertekről kapta. 246. Szilva sor. 1986. nov. 10-től.

632 A Móra Ferenc utcától délre elterülő hobbikertekből az 1980-as évek közepén kialakított családi házas beépítésű városnegyed utcája. A Móra Ferenc utcából nyílik a Szabó József utcával szemben, és nagy ívben párhuzamosan halad a Csorna-foktői („Giga") csatornával a Körte utca végéig. Nagyrészt beépítetlen. 247. Szőlők köze út. 1911. dec. 16-tól.

633 A Petőfi Sándor utca és a Miskei út között ívesen húzódó utca. Kialakulása idején a kiépülő Szőlőhegy városrész legszélsőbb utcája volt. Innen származik a neve is. A Szőlőhegy déli részének a század első évtizedében kiépült hat utcájának (Diófa utca, Gólya utca, Hársfa utca, Nagymező utca (2.), Szőlők köze, Virág utca) egyike. Korábban ezt a területet a köznyelv Szőlők köze néven emlegette. Az utca neve onnan ered, hogy ez a terület jelentette a határt a régi (öreg) szőlők és az új szőlők között a Szőlők városrészben. Benke Ferenc KVI 17/1989. th. sz. h. TÍMÁR Kálmán é. n. KVI 33/1990. th. sz. h. ASBÓTH Miklós 1998. 87. Térkép 1881. KN 1900. nov. 18. KVI 13/1968. T. sz. h. Uo. 106/1986. vb. h. KN 1911. dec. 20.