Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Vagyonbecslések és inventáriumok a reformkori Kecskemétről

Itt csupán néhány olyan személy található, akinek vagyona 10 ezer forint alatti értéket jelent. Érdemes felidézni az egyik ide sorolható gazda tényleges vagyonát és jövedelmének mértékét. Szeder Farkas János nemcsak egy igen értékes portával és házzal rendelkezett, hanem két jelentős szőlővel is. A vagyonbecslők megállapítása szerint az egyik átlagos évi haszna 450, a másiké pedig 75 váltóforint volt. Veteményeskertjének hasznát pedig 20 forintra taksálták. Az éves terméshozam tehát 545 váltóforintot tett ki. Ha figyelembe vesszük, hogy 1848-ban egy csendbiztos éves bére 250, a rendőröké 150 forint volt, az adószedő, az alügyész és a számvevő is évenként 500 váltóforint fizetést kapott, érzékelhetjük, hogy valóban tisztes megélhetést biztosított az idézett parasztbirtok.

13 A vagyonbecslések szövege és az I. sz. táblázat adatsorai alapján további néhány fontos megfigyelést tehetünk. Az egyik első mindenképpen az, hogy a lakóházak értéke a száz évvel korábbi állapotokkal szemben gyökeresen megváltozott. A lakással szembeni igény ez idő alatt hatalmasat nőtt. A dúsgazdagok lakásai 6-10 ezer forint értékűek is voltak. Ladányi Gergelynek hozzávetőlegesen a mai színház helyén, tehát a város kellős közepén csaknem félholdnyi (760 négyszögöl) telke volt, rajta öt szoba, konyha, éléskamra, nagy kamra, hatalmas pince, tágas istállók, kocsiszín, ólak és négy téglaverem. A XVIII-XIX. század fordulóján tucatszámra épültek a városban formájukat tekintve is igényes kúriák, lakások.

14 A jobb módú családok sorra építették a 3-5 szobás lakásokat, amelyeket rendszerint már cseréptetővel fedtek le. Ifjabb Dömötör Lászlónál viszonylag szerény vagyont vettek nyilvántartásba, de lakásában négy szoba, három konyha, spájz és két nagy pince volt. Arra is felfigyelhetünk viszont, hogy nem ritka még a nádtetős épület. Nem felesleges rögzíteni azt a tényt, hogy 25 eseten belül a legértékesebb házat 10 000, a legcsekélyebb értékűt pedig 300 forintra taksálták. Ezek alapján 3843 forintos súlyozott átlagot kapunk, amely legalábbis komoly tájékoztatást jelent az igényesebb kecskeméti lakóházak értékét illetően. A vagyonbecslések alapján az is nyilvánvaló lesz számunkra, hogy az esetek nagyobb részében nemcsak a gazdák, hanem a hivatalnokok is rendelkeztek szőlővel. Ezek nagysága eltérő volt ugyan, de igazán nagy területű szőlővel kevés ember bírt. Az egyik legnagyobb szőlő birtokosa a dúsgazdag Bozsó János volt. Ballószögbcn 1800 út szőlője mellet két hold gyümölcsöse és 6 hold erdője is volt. A kapás számára ház állt rendelkezésre. A már idézett Szeder Farkas József lényegesen szerényebb méretű, mindössze 350 útból álló, gyümölcsfákkal is beültetett szőlőjében is volt kapáslakhely és szüretelőhely, miként a másik, csupán 160 útból álló szőlőjét is ellátta mindkét létesítménnyel. Demeter János az év jelentős részét minden bizonnyal családjával együtt Újhegyen lévő szőlőjében töltötte, mivel annak becslése során kiemelték, hogy a 900 útból, 9 pasztából álló igen jelentős birtokon egy szoba, konyha, kamra állt rendelkezésére, és mellette még külön egy kapáslakhelyet is épített. A szőlőkben az estek többségében legalább kunyhót és szüretelöhelyet készítettek a gazdák a zavartalan munka végzése érdekében. Az alapos vagyonbecslések révén több szőlő hozamát, éves hasznát is megállapították. Sándor Ferenc három kapa alá való, 155 út szőlőjét és a benne levő gyümölcsöst 1000 forintra becsülték. Ötévi termésátlagának figyelembevételével 35 akóban állapították meg hozamát. Mivel a bornak akóját itt helyben 3 forintban 13 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2002. 305-306. 14 Az egyik legismertebb ilyen épület, a Banó-ház, ma a Naiv Művészetek Múzeumának ad otthont.