Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai
Adattár A.) Városrészek, városnegyedek nevei Jelenleg hivatalos nevek A 13/1993. (VILI.) ör. sz. és a 24/1995. (VI.22.) ör. rendelet alapján jelenleg hatályos városrésznevek. A városrészek korábbi nevei a városrészek hatályos neveihez fűzött magyarázó szövegben dőlt félkövér betűkkel vannak szedve. A dőlt betűkkel szedett szövegrészek a vonatkozó jogszabályok szövegrészei. A normál betűvel szedett utcanevek a szerző kiegészítései. A fenti önkormányzati rendeletekre nem történik bibliográfiai hivatkozás. 1. 48-as házak. Martinovics utca - 48-as utca - Pataji út - Csorna-foktői csatorna „Vajas" által bezárt terület. Nevét az érsekuradalom cselédei számára 1908ban típustervek alapján felépült 48 ház után kapta. Korábbi neve a telep felépülése után követő években: 48 ház, az 1926-os várostérképen: 48-as telep. A cselédlakások felépülése, 1908 előtt a terület neve: Tyúkmajor (Martinovics utca - Kőégető köz közötti területen), mely a káptalani uradalom baromfitelepe volt, illetve ettől keletre az Uradalom szénáskertje. 1 ' 2. Belváros. Csilás Palé „Vajas" - Bátyai út - Malaiin tér - Obermayer tér - Széchenyi út - Petőfi Sándor utca - Szentháromság tér - Asztrik tér által bezárt terület. Kalocsa legrégibb városnegyede, az Árpádok korában keletkezett. 11 '' A belváros elnevezését már a 19. század második felében is használták. 114 3. Bürgerkert. Vörösmarty utca - Ecetgyár utca - Csilás Palé „ Vajas" - Foktői út által bezárt terület. Egy része egy Bürger Adolf nevű ügyvédé volt, és innét kapta nevét az egész városrész. 115 Legrégebbi, északnyugati része a 20. század első évtizedeiben épült ki. 116 Az 1986-os tanácsi határozat 117 és az 1988-as tanácsi rendelet 118 szűkebb határok között: „Foktői út, Vörösmarty utca, Lenin utca és Alkotmány utca által határolt terület" jelölte meg a városrész területét 4. Ciglédi kertek. Miskei út - Bátyai út által bezárt terület. A Miskei út nyugati oldalán, a záportározótól az EMIKA Rt.-ig húzódó rész eredetileg nem tartozott a Ciglédi kertekhez. Az 1986-os tanácsi határozat 119 és az 1988-as tanácsi rendelet 120 Cigléd néven szűkebb határok között: „Felszabadítók útjától (ma a Bátyai út eleje a Meszesi úti elágazásig) és a Vajas-foktól keletre húzódó, a Sütő- és Édesipari Vállalatig (Karamell Rt.) és a Jubileumi emlékparkig (Miskei úti közlekedési tanpálya környéke) húzódó terület"-ként jelölte meg a városrész határát. Tulajdonképpen ez a meghatározás fedi a Ciglédi kertek eredeti nagyságú, a köztudatban élő területét. 112 Térkép 1881., Térkép 1926. 113 GYŐRFFY György 1987.431. m Térkép 1881. 115 TÍMÁR Kálmán é. n. "" Térkép 1926. 117 KVI 106/1986. vb. sz.h. 1,8 Uo. 2/1988 tr. sz. r. 119 Uo. 106/1986. vb. sz. h. 120 Uo. 2/1988 tr. sz. r.
