Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

nek. Az 1900-as utcanévrendezés során ezt a rendszert megszüntették, köz utótagú utcanévből csak néhány maradt. Konkrét személyről történő utcaelnevezések a 20. század elején kezdődtek el. Ezek mindig hivatalos elnevezések voltak. A hivatalos közterületi névadások is, amiket a városi vezető testület (képviselőtestület, tanács stb.) végzett, a 20. század elején kezdődtek. Az első ismert névadás 1894. ápr. 12-én volt, amikor a községi képviselőtestület a Kálvária utca nevét Kossuth Lajos utcára változtatta.

101 A hivatalos közterületi névadások kialakulásával a spontán névadás visszaszorult. Időnként a köznyelv találóan elnevezett egy-egy utcaszakaszt, vagy épületet (pl. Káderdülő, Lordok háza stb.), de ezek az elnevezések nem váltak hivatalos névvé. Négy jelentős, a közterületek nevének többségét érintő átnevezés volt Kalocsán. 1900. nov. 8-án neveztek el számos utcát még ma is meglévő néven.

102 (Az 1900-as utcanévrendezés előtt egy utca meghatározására a köznyelv gyakran két nevet is használt, az utcanévrendezés pontosan meghatározta az utcák nevét, egyúttal az addig használt utcanevek túlnyomó részét megváltoztatta.) 1927. dec. 30-án kaptak nevet a rokkanttelepi, a bürgerkerti és más, addig névtelen utcák.

103 (A névtelen utcák elnevezése az új házszámozási rendszer bevezetése miatt vált szükségessé.) Több utcát átneveztek, továbbá a mai Hunyadi János utca és a Kossuth Lajos utca közötti városrészben a hosszú, egyes részein más-más nevet viselő utcákat egy utcanéven összevonták. A névváltoztató közgyűlés jegyzőkönyve

104 nem tartalmazta valamennyi érintett utca nevét, de más iratokból (pl. korabeli építési engedélyek, iskolai anyakönyvek stb.) és Kol lányi Ödönnek a kalocsai utcákról szóló dolgozatából következtethető a névadás ténye.

105 1948. febr. 17-én adták azokat az utcaneveket, amelyek a közelmúltig (1990-es évek eleje) használatban voltak.

106 Ennek a névadásnak két érdekessége volt. Először neveztek el nagyobb számban konkrét személyről utcákat (1900-ban és 1927ben is voltak már ilyen utcaelnevezések, de jóval kisebb mértékben). A Nemzeti Bizottság terjesztette a képviselőtestület elé a határozati javaslatot, amely tükrözte a korabeli kalocsai pártviszonyokat, de tekintettel volt a katolikus egyházra is. A 72 tagú Nemzeti Bizottságba a kisgazdák 28, a többi párt (Magyar Kommunista Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokrata Párt) 11-11 tagot delegáltak. Egyébként a közgyűlés is a pártok által delegált és nem választott testület volt. A névadás idejére azonban megváltoztak a pártviszonyok, így a legtöbb utca a kommunista párt javasolta nevet kapta, a szociáldemokraták már kevesebb utcára tettek javaslatot és a legkevesebb névadás a kisgazdáknak jutott. A közgyűlési vitában a kisgazdák a határozati javaslatban szereplő neveken túl még Gaál Gasztonról javasoltak utca elnevezést, Selmeczi Károly tanár, a Nemzeti Bizottság első elnöke Eötvös József nevét javasolta utcanévnek. A közgyűlés egyházi tagjai az egyházi személyekről elnevezett utcanevek változatlanul hagyása mellett Térkép 1881. KN 1900. nov. 18. Uo. 1894. ápr. 14. Uo. 1900. nov. 18. Uo. 1928. jan. 4. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (továbbiakban BKMÖL) V. 81/b. Kalocsa Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 1927. (a továbbiakban: V. 81/b) KOLLÁNYI Ödön 1944. BKMÖL XXII. 5. Kalocsa Város Képviselőtestületének iratai (a továbbiakban: XXII. 5.) 1772. kig. 2. kgy. 1948. sz. h.