Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

A város főutcájának, a Szent István király útnak a 20. század első felében kialakult arculata sokáig nem változott. Az elmúlt két évtizedben történt építkezések viszont jelentősen megváltoztatták az utca középső részének arculatát. Az első építkezés még 1960-ban történt, amikor elkészült a járásbíróság épülete (ma Városi Ügyészség), majd 1975-ben felépült a 17. számú kétemeletes lakóház, földszintjén két üzlethelyiséggel. Elkészülte után a kalocsai köznyelv egy ideig „Lordok háza" néven emlegette. Az utca középső, a mai K&H Bank és a Városi Bíróság épülete közötti szakaszának átépítése az új OTP-fiók felépítésével kezdődött 1982-ben. A 43. és 45. számú földszintes házak helyére épült egy kétemeletes lakóház, amelynek földszintjén az OTP-fiók kapott helyet. Az MSZMP Városi Bizottságának épületét (ma a Városi Bíróság) 1986-ban bővítették a mellette lévő ház telkének felhasználásával.

80 Az utcaképet megváltoztató építkezések a kilencvenes években gyorsultak fel. Az utca középső részén lévő jellegtelen földszintes házakat lebontották és helyükön kétemeletes épületeket emeltek. A Hungária Biztosító új fiókja 1990-ben, az Igaz ügyvédi iroda épülete 1991-ben épült. 1992-ben készült el a mai Postabank (korábban Ybl, majd Polgári Bank) kalocsai fiókjának épülete és az utca elején a Bálás ügyvédi iroda épülete. Nagyjából a Polgári Bank épületével egy időben kezdték el a mellette lévő ház építését (Irodaszer-centrum). 1994-ben adták át a postahivatal új épületét. 1995-ben egymás mellett épült a Matos ügyvédi iroda épülete és a tőle északra lévő ház. A déli oldalon mellettük lévő épület 1998-ban készült el.

81 Az utca e szakaszán mindössze két földszintes ház maradt. 2000-ben épült a 61. sz. alatti egyemeletes, tetőtér beépítéses ház, melynek földszintjén üzlethelyiségeket alakítottak ki. A kilencvenes években az utcaképet előnytelenül megváltoztató átépítések folytak a Szent István király út földszintes épületei egy részén. Ugyanis az eredetileg polgári lakóházaknak épült házak utcai homlokzatára kirakatokat építettek, és a házak utcai helységei egy részében vagy az épület teljes utcai frontján kisebb-nagyobb alapterületű boltokat nyitottak. A század második felének nagyarányú lakásépítései mellett más, a város településszerkezetét többé-kevésbé befolyásoló egyéb építkezések is folytak. A katonaság Kalocsára telepítésével az ötvenes évek elején felépült a katonai reptér (1956-ig használta a magyar légierő) és a Foktői úti laktanya. A harmincas évek végén épült Miskei úti laktanya átépítése és bővítése a hatvanas-hetvenes években történt. A honvédség hivatásos állománya számára épült lakások telepszerűen épültek a város egyes területein: Zrínyi-lakótelep, a Foktői út és a Paksi köz elején lévő telepek. Az ipari építkezéseket a hatvanas évek eleji vidéki ipartelepítésig elsősorban a város belső területén, az addig más célra használt épületek átépítése, illetve bővítése jelentette. A Fűszerpaprika Nemzeti Vállalat és jogutód vállalatainak bővítése az ötvenes és hatvanas években, új üzemrészek építése a hetvenes években történt. A Margit Malom korszerűsítését és bővítését két ütemben (1964, 1978) végezték. A Márer Paprikamalmot átépítették fémfeldolgozó üzemmé (Finommechanikai Vállalat, majd Fém- és Villamosipari Vállalat). Az egykori érsekuradalmi központ területén mezőgazdasági és ipari üzemek alakultak (Földmívesszövetkezet, Állami Gazdaság, „gombgyár", Fémtömegcikkipari Vállalat stb.). A hatvanas évek eleji, vidéki ipartelepítési hullám Kalocsán is több üzemet hozott létre. 1961-ben alakult az ÉM Építőgépgyártó és Gépjavító Vállalat kalocsai ASBÓTH Miklós 1998. 192. Uo. 203.