Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai
Az épület elkészült, de használatba vételét a gazdasági válság meghiúsította, és csak 1942-ben szerelték fel a második pavilont, amikor a vármegye átvette az érseki alapítványtól az egész kórházat. 52 1927-ben két sportlétesítmény épült: Méhész telepen (ma Csajdakert) a Csajda fürdő, amit a Kalocsavidéki Méhészeti Egyesület épített, és a Foktői út mellett a Kalocsai Levente Egyesület sportpályája (ma Városi Sporttelep). 1929 őszén készült el a Katona István utcában az anya- és csecsemővédelemmel foglalkozó Stefánia Szövetség kalocsai fiókjának székháza. Az építést Rökk Károly 53 kalocsai festőművész és építési vállalkozó végezte. Egyesületi, magán- és egyéb építkezések: Kolecsányi Endre védgáttársulati igazgató-főmérnök 1905-ben építette fel saját házát a Kossuth Lajos utca elején (ma városi rendőrkapitányság), ugyanő építette még 1899-ben a mellette lévő telken álló házat, ami 1914-ig a csendőrség laktanyája volt. Az épületet 1920-ban megvásárolta Murányi Károly orvos és 1921-ben ott nyitotta meg az Erzsébet Szanatóriumot, amely az 1946-os államosításáig működött. 54 A 19. század végén megalakult Keresztény Munkásegyletet a város és az egyház egyaránt támogatta. Kezdetben a várostól bérelte székház céljára lebontásáig a régi törvényszék épületét. 1909-ben a várostól megvásárolta az ún. korsós kemencék telkét, ahol Petrovácz Gyula tervei alapján felépült a székház (ma az Iszkra Szövetkezet székháza). Az egyházi segítséggel épült székház 1910-ben készült el. A kalocsai ipartestület 1902-ben a Szent János téren vásárolt egy épületet, amit átalakítás után székházként használt. Az épület mai formáját 1928-ban nyerte el, amikor városi segítséggel bővítették és felépítették a korabeli Kalocsa legnagyobb termét, amely színházi előadásokra is alkalmas volt. Az épületben ma a Porcelánfestő Üzem működik. A sokoldalú kalocsai vállalkozó, Jurcsó Antal 1917 áprilisában megnyitotta moziját, amit a kaszinó nagytermében működtetett. Halála után családja a Szent István utcán működő ecetgyára helyén felépítette az új, állandó mozi épületét, amelyet 1927 novemberében adtak át rendeltetésének. Az épületben ma is mozi működik. 56 Az 1922-ben alapított külvárosi (eperföldi) plébániának nem volt temploma, a szertartásokat az iskolában tartották. Az 193l-es „Szent Imre Év" alkalmából megkezdték az eperföldi Szent Imre templom építését. A Möller István műegyetemi tanár tervei alapján készült neoromán stílusú templom 1933-ban készült el. 57 Jelentősebb átépítések: A mai Szent István Gimnázium és a Kalocsai Gyermekotthon épülettömbje a század eleji két bővítéssel (1904-1905 között és 1912-ben) nyerte el mai formáját. A Tanítók Házát, ahol a tanítóképző diákjai, majd gimnazisták és a polgári fiúiskola diákjai kaptak kollégiumi elhelyezést, szintén két alkalommal bővítették: 1905-ben és 1926-ban. A föszékesegyház az 1910-es külső és belső átépítésével nyerte el mai formáját. Az átépítés terveit Petrovácz Gyula készítette. 58 Az 1884-ben készült kaszinóépületet Rökk Károly 59 tervei alapján 1929-ben építették át jelenlegi formájára (kivéve a toldalékszárny 1987-1988-as bővítését). ASBÓTH Miklós 1998. 135. NLVK Murányi iratok ASBÓTH Miklós 1998. 116-117. Uo. 138. Uo. 146. WINKLER Pál 1929. 76-80.
