Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

A század utolsó évtizedeiben már szükségessé vált az építkezések bizonyos mértékű szabályozása. A képviselőtestület 1886. szeptember 15-én hagyta jóvá Kalocsa építési és szépítési szabályrendeletét. A rendelet három építési övezetre osztotta fel a várost. Az első övezetbe a Szentháromság utca (ma Szent István király út) tartozott, ahol tilos volt náddal fedni az épületeket és kerítést csak téglából lehetett építeni. A második övezetbe tartozott a Vajas és a Kígyós (ma Petőfi Sándor utca) közötti terület, a Szentháromság utca kivételével. Itt sem lehetett nádfedést használni, a kerítést téglából vagy deszkából engedték építeni. A harmadik övezetbe tartozott a város többi része. Itt gyakorlatilag nem voltak építési kötöttségek.

41 A század utolsó évtizedében újabb területek beépítése kezdődött meg. Elsőként a Szőlőhegy északi oldalán épült ki négy utca. A Bimbó utca, Kökény utca, Pásztor utca és Remete utca 1900-ban kapta nevét.

42 A század utolsó éveiben kezdődött meg a mai Mócsy János utca elejének beépítése. A mai Komló sor tájékán volt Komlókerti vendéglő már a század negyvenes éveitől működött mint Kalocsa alsóbb társadalmi rétegeinek egyik kedvelt szórakozóhelye, de lakóházak építésére csak az érsekuradalom tulajdonában lévő ún. kiserdő (a Martinovics utca és a Mócsy János utca között lévő, a Tanítók Háza mögötti terület) 1896-ban történt felparcellázása után került sor. Ekkor épült ki a Komló utca (a mai Mócsy János utca eleje a Komló sorig) és a Komlókert köz (a mai Komló sor), amely nyugati irányban kiért a Magtár (a mai Martinovics) utcáig.

43 A településszerkezet alakulása a 20. században a második világháború végéig A század elején a város lakosságának növekedése lelassult. Spontán, a lakosság által kezdeményezett építkezések csak Szőlőhegy déli részén és a Vajason túli területeken folytak. Az 1890-es években kialakul új szőlőhegyi városnegyed lassan terjeszkedett déli irányba. A század első évtizedében újabb hat utca alakult ki. A Diófa utca, Gólya utca, Hársfa utca, Nagymező utca (nem azonos a mai Nagymező utcával, hanem a mai Tulipán utca neve volt), Szőlők köze, Virág utca 191 l-ben kapta a nevét.

44 A 19. század végén még szántóként és kertként nyilvántartott Szénáskert beépítése 1907-ben kezdődött. Először a mai számozás szerinti I., III. és V. számmal jelölt utcák épültek ki. (A páros számmal jelölt utcák a század közepén, telekmegosztások révén alakultak ki.) Új városnegyed kiépülése kezdődött 1912 tavaszán, amikor a Foktői úti hídtól nyugatra eső területen, nagyjából a mai Kiss János utca vonaláig. Csernoch János

45 érsek az érseki törzsvagyonból több mint 11 holdnyi területet házhelynek méretett ki. Ezzel a parcellázással indult meg a terület intenzívebb beépítése. A közel húsz év alatt kiépült utcák 1927-ben kaptak nevet. Az új városnegyed az ottani terület egyik birtokosa, egy Bürger Adolf nevű ügyvéd után kapta a Bürgerkert nevet. Mindhárom terület beépítettsége ritkább volt a jelenleginél, ami lehetővé tette a későbbi szervezett telekmegosztásokkal és utcanyitásokkal újabb építési telkek kialakítását. ASBÓTH Miklós 1998. 95-96. Kalocsai Néplap (a továbbiakban: KN) 1900. nov. 18. ASBÓTH Miklós 1998. 103. KN 1911. dec. 20. NLVK