Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Koháry István, Kecskemét potior földesura

Végrendeletében is hasonló bőkezűséggel járt el a katolikus egyházzal szemben: több mint félmillió forintra rúgó összeget hagyott iskolák alapítására, szerzetesrendekre, szemináriumokra és szegények menhelyeire. Külön is érdemes kiemelni, hogy ezek között van a szegény tanulók gyámolítását szolgáló valóban fejedelmi ajándék, 111 333 forint. Tehát adományain belül a kecskeméti iskola alapítására szánt összeg távolról sem volt a legnagyobb. Mégis ez az összeg, ez a gesztus még akkor is rendkívüli, és méltán emeli azok közé, akik legtöbbet tettek Kecskemét szellemi és kulturális életéért, ha figyelembe vesszük, hogy e korban ez a tette nem volt egyedülálló. Minden elismerést megadva ezen elévülhetetlen érdemeinek, utalnunk kell arra is, hogy nemcsak a katolikus egyházi főurak között található több is, akik hasonló alapítványokat tettek (pl. Pázmány Péter nagyszombati egyeteme, Széchenyi György érsek Koháryénál is nagyobb adományai, Eszterházy Károly egri főiskolája stb.), hanem a protestáns főurak között is számosan akadtak (pl. a Rákócziak, Lórántffy Zsuzsanna), akik hasonlóan jártak el. Kétségtelenül döntéseit az is motiválta, hogy ellensúlyozni kívánta mind Debrecenben, mind pedig Kecskeméten a református iskolák korábban meglévő számottevő fölényét. Amikor viszont ezt a törekvését kiemeljük, egyöntetű elismeréssel kell adóznunk emelkedett szellemének, mivel felekezetét a főúr nem politikai és jogi eszközökkel kívánta előnyösebb helyzetbe hozni, hanem saját vagyonának egy részével segített rajtuk, és egyben az egész magyarság szellemi emelkedését is szolgálta, és sok-sok hasonló tette maradéktalanul humánus volt. A kecskeméti piarista rendház felépítésével kapcsolatos tervéről már 1713. december 27-én kelt levelében említést tett. A nekik hagyott 30 ezer forint képezte részben a rendház felépítésének pénzügyi alapját, részben pedig a „Boldogságos Szűz Mária oltalma" alatt álló templom anyagi fedezetét. Ezek számára a városnak csaknem kellős közepén egy hatalmas telket is rendelkezésükre bocsátott. Az alapítólevél értelmében a piaristák kötelesek a rendi szabályzatuknak és az alapító szándékainak megfelelően mind a városban lévő, mind pedig a vidékről érkező fiatalokat tanítani, és főleg az erényekben és jó erkölcsökben nevelni, valamint a tanulmányi előmenetelüket folyamatos oktatással biztosítani. Ezeken túlmenően a rend vállalta azt, hogy Kecskeméten a plébániai teendőket ellátó ferences rendiek sérelme nélkül a váci megyéspüspök rendeleteit figyelembe véve pasztorális munkát is fog végezni. A piaristák vállalták azt is, hogy a városon belül sem az alapítónak, sem a városnak, sem a lakosságnak semmiféle érdekeit nem fogják sérteni. Vállalták továbbá, hogy meghatározott időben részben Koháry István, részben hozzátartozóinak lelki üdvéért szentmiséket fognak mondani. Az alapító előrelátóan rögzítette, hogy ezt az alapítványt a rend más településben lévő rendházára nem ruházhatja át, csakis Kecskeméten hasznosíthatja.

51 Végezetül meg kell állapítanunk: bár több méltatójának állításával szemben a város földesuraként nem érdemelte ugyan ki mindenben Kecskemét lakosságának őszinte háláját, donátorként annál inkább. Éppen ezért városunknak mindenkor ápolnia kell a költő és iskolaépítő Koháry István emlékét. elnevezésével és értékük alakulásával kapcsolatosan tájékoztatást nyújt IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1980., 1986. Koháry mind az egyházi, mind pedig a világi hatalmakkal elfogadtatta ezt az alapítványát is. VÉKONY István, 1915.44^17.