Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

hol pedig ilyen nevek alkalmazása czélszerünek látszott, népszerű és ismert, vagy történeti jelentőségű szavakat alkalmazott."

82 A két hónappal később (1907. március 22-én) tartott rendes havi közgyűlésen a napirendről levették a tervezetet, mert az indoklás szerint bővebb előkészítést kíván az ügy, és az összes törvényhatósági bizottsági tag meghívásával kell majd újratárgyalni. III. 3. Az 1907. ápr. 30-i döntés A véglegesnek tekinthető tervezetet a város polgármestere a közgyűlésben a 9507/1907-es számon mutatta be,

83 de csak évekkel később, 1910-ben jelent meg nyomtatásban is, így jutott el a nagyközönséghez. A 162. számú határozat a változtatás okait sorolja fel legelőbb: „A város több utczájának neve rossz hangzású lévén, régi és általános óhajtás volt az ilyen rossz hangzású nevek megváltoztatása. Emellett, az 1876. évben életbe lépett szabályozási terv alapján több utcza keletkezett, melyeknek nevük nem volt. Mindezek szükségessé tették, hogy a város közönsége az utczák új elnevezéséről gondoskodjék. Hasonlókép sok zavarra adott okot az a körülmény, hogy a házszámozás tizedenként van eszközölve, és miután az egyes tizedek választó vonala egy-egy főbb utcza, ugyanazon utczán ugyanazon házszám kétszer is előfordul, viszont az ugyanazon utczában levő házak nincsenek folytatólagos házszámmal ellátva. Ez okból szintén régi óhajtás az, hogy az utczák a megfelelőbb és immár általánosan elfogadott módszer szerint külön-külön láttassanak el házszámokkal és pedig oly módon, hogy az egyik oldalon 1-től kezdődőleg folytatólagosan páratlan, a másik oldalon 2től kezdve folytatólagos páros számok alkalmaztassanak. Ezenkívül a város általános szabályozási tervének készítése folyamán már a belterületet közvetlenül környező külterület egyes részei belügyminiszteri jóváhagyás mellett a belterülethez csatoltattak, a nélkül, hogy az így bevont területek az egyes tizedekhez csatoltattak volna. Ez a helyzet, valamint a belterület határának az általános szabályozási tervbe felvett újabb kitolása a belterületnek közigazgatási kerületekre való újabb felosztását tette szükségessé. Ezen okokból már az 1905. évben készített a főjegyzői hivatal egy tervezetet, melyet 13372/1905. sz. alatt jelentés mellett bemutatott, és a mely akkor a város hivatalos lapjában köztudomásra is hozatott. A szabályozási terven a tárgyalások folyamán tett módosítások valamint az az óhajtás, hogy az útezanevek az első tervezetben foglaltnál kisebb számban szenvedjenek változtatást, új tervezet készítését tette szükségessé, melyet a főjegyzői hivatal szintén elkészített, s a belterület felosztására vonatkozó térképpel együtt 1032/1907. számú jelentése kapcsán a városi tanácshoz bemutatott. A városi tanács a tervezetet elfogadta, sokszorosíttatta, a th. Bizottsági tagok között szétosztotta és annak elfogadása czéljából az ügyiratokat 4892/1907. sz. a. a közgyűléshez beterjesztette. A th. bizottsági közgyűlés azonban 109/Kgy. 1907. sz. alatt úgy határozott, hogy abból a czélból, miszerint a tervezetet a th. bizottság tagjai jobban megismerhessék és megbírálhassák, az összes th. bizottBKMÖL IV. 1903/a 1907. márc. 22. I/Közigazgatási ügyosztály 1032/1907 eBszámú, 4892/1907 iktatószámú előterjesztése. Uo. 162. hat. 350-378.