Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

mert sok úteza név nagyon indokolatlan és dísztelen. Erre nézve a tekintetes tanácsban lefolytatott előzetes tanácskozás alkalmával azon óhajtás nyilvánult, hogy a nevek jelentékeny része történeti név legyen és az illető városrész nevével összhangzásba hozassék. így az I. kerület a tervezetben „Honvéd-város"-nak neveztetvén, az ezen kerületbe eső azon útezák, melyeknek névváltoztatása kívánatosnak mutatkozik, nagyobb részben a szabadságharcban katonai erényekkel kitűnt, kiváló férfiakról neveztettek el. A IV. kerület a város egyik legnagyobb földes-uráról és párfogójáról „Koháry-város"nak neveztetvén el, ezen városrész útezái leginkább a város volt földesurainak neveit örökítenék meg. A tervezetben „Kurucz-város" nevet nyert V. kerület útezái leginkább II. Rákóczy Ferencz korában, vagy azt megelőzőleg hazafiúi érdemekkel kitűnt egyénekről vennék neveiket. így készült a tervezet lehetőleg a többi városrészekre vonatkozólag is."

79 A továbbiakból az is kiderül, hogy a város hivatalos lapjában közzétették a tervezetet, és az „hírlapi megvitatás alá is került". A teljes dokumentum alapján a névadási szokások megváltozását, az új irányelveket az alábbiakban összegezhetjük: - Fontosak a hagyományok, de az új igényekkel, a megváltozott viszonyokkal össze kell egyeztetni ezeket (logikátlan all tized használata); - Az utcanévkérdés „közügy", a nyilvánosság bevonására igény van (hírlapi megvitatás); - Fontos, hogy a városrész és a benne lévő utcák elnevezése között összhang legyen; - Esztétikai szempontokra is tekintettel kell lenni a névadásban (a „dísztelen" szóval jelzik ezt); - Hangsúlyozzák a motiváció szerepét is („indokolatlan" nevek); - Az emlékállító funkció előtérbe kerül, ez alatt nagyrészt a személyekről való elnevezés értendő; - Itt már nyilvánvaló az az igény is, hogy a városrészeket névvel lássák el. Úgy tűnik, a városvezetés lassan jut előbbre a döntésben, hiszen két évvel később, 1907. január 11-én Sándor István főjegyző beterjeszt egy összefoglalást az eddig elvégzett munkáról, és mielőbbi döntést sürget.

80 Ebből a jelentésből azért idézünk kissé bővebben, mert nagyon jól nyomon lehet követni a mesterséges utcanévadás folyamatát, ellentmondásait, koncepcióját. A főjegyző elöljáróban elmondja, hogy az első tervezetet, amely 13372/1905-ös számú jelentésben terjesztett elő, „a tekintetes tanács kis terjedelműnek találta és sokkal több úteza nevét jelentette ki megváltoztatandónak; e mellett azon óhajtását fejezte ki, hogy az egyes kerületek külön névvel is ellátatván, azok útezái a kerület nevének, vagy lakosai foglalkozásának megfelelő új nevekkel láttassanak el. így pl. a tervezet szerint II. kerületet képező Máriaváros útezái a szőllőmívelés köréből vett nevekkel, a III. kerületet képező Széchenyi város útezái kiváló tudósok, költők neveivel, a IV. kerületet képező Koháry város útezái a város volt földesúri családjainak nevével láttassanak el. BKMÖL IV. 1504/b 13372/1905. BKMÖL IV. 1908/b 1032/1907 sz. irat mellkélete.