Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

Ezen közgyűlési határozat alapján a kör választmányának f. é. május 17-én tartott ülése megbízásából azon tiszteletteljes kérelemmel járulok ennélfogva a tek. városi tanácshoz, hogy körünk közgyűlésének fentjelzett határozatát becses megfontolás tárgyává tenni s a tek. törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé pártoló vélemény kapcsán beterjeszteni méltóztassék. Kelt Kecskeméten a Katona József-kör 1895. évi május 17-én tartott választmányi üléséből. Mély tisztelettel Horváth Döme elnök.

74 Az indítvány hatása a 9516/895. sz. alatti tanácsi végzésben dokumentálható, hiszen a városvezetés kimondja, hogy „a város utczáinak újonnan leendő elnevezése a város haladása szempontjából kívánatos", és az előkészítést az építészeti osztályra és a Katona-kör által kijelölt bizottságra bízza. Ám a kiküldött bizottság még 1897ben sem kezdte meg a munkát. Az 1897. nov. 12-én kelt polgármesteri jelentés 1898. március l-jét jelöli ki új határidőként.

75 Az 1898. április 5-én tartott tanácsülés viszont az alábbi határozatot hozta: „Az építészeti osztálynak jelentése, melyet az utczák elnevezésének foganatosítását elhalasztani javasolja, tudomásul vétetik, aminthogy a város utczáinak elnevezése, a házak számozásával szerves összefüggésben van, s minthogy az utczáknak újonnan való elnevezése s számozása a város általános szabályozási tervének keresztül vitele esetén nagyban változást fognak szenvedni, ennélfogva jelentést tevő osztálynak véleménye megfogadtatik, s az utczák újonnan leendő elnevezésének foganatosítása felfüggesztetik, s az iratok irattárba tétetni rendeltetnek." III. Utcanévváltozások a századfordulón A következő - és a kecskeméti utcanevek esetében legjelentősebb változtatásra - az 1900-as évek elején került sor. A főjegyzői hivatal 1905. június 14-i dátummal elkészített egy változtatási javaslatot, amelyet az 1905. június 19-i tanácsülésen be is mutatott.

77 Ebben Sándor István főjegyző először a város új beosztásának, illetve a városrészek elkeresztelésének szükségességét veti fel. Elmondja, hogy azok, akik a régi tizedrendszerhez ragaszkodnak, a történelmi hagyományokra hivatkoznak. Ugyanakkor visszásnak és a tizedes számrendszer elveivel ellentétesnek nevezi azt a helyzetet, hogy a városban jelenleg 11 tized van. Ez indokolja a kerületekre való áttérést, méghozzá úgy, hogy mindegyik városrész nevet is kapjon, mert a számokat az emberek nem tudják elég jól megjegyezni. Továbbá javasolja, hogy az egyes kerületek történeti jellegű nevet kapjanak. „A város történetéből vett nevekre, valamint az egyes történeti és ezért fenntartandó utczanevek eredetére vonatkozó adatokat dr. Szilády Károly főlevéltárnok úr volt szíves a levéltárban felkutatni és rendelkezésemre bocsájtani." A háttéranyagok között megtalálható az a kézzel írott feljegyzés is, amely mutatja, hogy milyen komoly előkészítő munka előzte meg ezt a nagyarányú változást. BKMÖL IV. 1908/b 3142/895, 9516.sz./I895. Uo. január 9/897 689. hal. I 3142/895. Uo. 1 3142/895,5237/98. BKMÖL IV. 1504/b 13372/1905.