Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

Füzestér sor, Hizlaló sor, Katona sor, Mária szőlősor, Ráctemető sor, Serház sor, Tímársor, Új erdő sor, Vacsisor. A sor utótagú nevek számának alakulása az 1850-esekhez képest: 1850-ben összesen: 11 sor volt, 1879-ben ebből megmaradt: 9 (a hiányzó kettőből az egyik sorsáról tudunk: a Vásár sorból Honvéd tér lett, a másikat, a Kerti sori nem sikerült azonosítani. Talán a Fürdő sorral azonos.). 10 új sor neve is felkerült a térképre: tehát összesen 19 a .sorok száma. Az 1879-es térkép neveit figyelve két utótagfajtánál jelentésváltozást is észrevehetünk. Érdekes jelentésmegoszlást tapasztalhatunk a tér és a köz kül- és belterületi használatával kapcsolatban. Az első utcanevek vizsgálatakor azt láttuk, hogy a „sorokkal" lezárt lakott területről „közökön" lehetett a szőlőkbe („hegy"), mezőre kijutni. A városárok és a külterület közé eső üres részeket gyakorta a tér szóval jelölték meg, amely tulajdonképpen a 'térség' rövidebb alakjának tekinthető. Az ősi funkció továbbra is felfedezhető mindkét utótag használatában, de mind a tér, mind a köz új, a mai jelentésével is bővül. A tér régi jelentését őrzi: a Vágó tér, Füzes tér, Vásártér, ugyanakkor a város belső részein (elsősorban a központban) is kezdenek megszaporodni a tér elnevezések. Ezekre, bár még szabályozatlanok, már a mai jelentés illik: 'épületekkel körülvett (széles) közterület' (a Magyar értelmező kéziszótár magyarázatai alapján); ilyen a Deák tér, Kossuth tér, Széchenyi tér, Szentháromság tér, Főiskola tér, Barátok tere, Tatai tér, Czollner tér, Templom tér. A terek egyre növekvő rangját érzékeltetik a hozzájuk kapcsolódó elnevezések. Tehát már nem pusztán a fogalomjelölő funkció érvényesül a névadáskor, hanem a figyelemfelkeltésé, emlékállításé. A Rcivágy tér, Honvéd tér, Kurucz tér elnevezések átmenetet mutatnak a két típus között, ahogyan az elnevezett területek is most kezdenek kiépülni városrészekké. A terek száma tehát 1879-ben: 15. A köz tovább vitte 'a városból külterületekre vezető keskeny útfélé' jelentést, ilyen az 1850-es nevek között csak egy volt, a Malom köz. Ez továbbra is él, de a város kerületén szinte minden égtáj felé ott találunk egy-egy közt: Vágó köz, Mária köz, Hegedűs köz, Budai köz, Talfcti köz, Körösi köz, Szolnoki köz. Később, a város terjeszkedése következtében ezek a területek belterületté váltak, és - a hagyományos funkciókat mintegy „elfelejtve" - utótagjuk esetleg meg is változott. A térképen a város széléhez közeli utcák megnevezésére olyan közök is előfordulnak, amelyeken át csatorna vezette ki a vizet a külterületre, a mezőre: Fazekas köz, Cigány köz, Csatorna köz. A belterületen is megnő a közök száma. Leginkább akkor kapta egy szűk kis utca nevének utótagjául, ha azonos előtagot viselő jelentősebb utcát kötött össze egy másikkal: Liliom köz, Csongrádi köz, Déllő köz, Zöldja köz. Kivétel ebből a szempontból a Tatai köz, mert az azonos nevű tértől távolabb helyezkedik el. Két templom között haladt el a Templom köz (ma Kéttemplom köz), illetve egy kisebb templom közelében a Kistemplom köz. Tehát a közök szám szerinti növekedése: 1850-ben 1, ehhez még 17 köz neve csatlakozott. Zug utótagú utcanév nem volt a városban. (A Melléklet ábrái és a Táblázat adatai alapján figyelemmel kísérhetők a változások.) Az 1879-es térképen az alábbi megjelölésekkel is találkozhatunk: Városrésznevek: Tabán, Máriaváros, Felső-, Alsó Tabán, Ürgés, Cigányváros, Muszáj, Rávágy.