Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

kai együtt, illetve a városi főmérnöki hivatalban megtartott szakbizottsági ülésről készült jegyzőkönyvbe.

65 Ezek alapján figyelemmel kísérhetjük a város közterületi neveinek bővülését. II. 1. Az 1860—79-ig tartó előkészületi munkák javaslatok Úgy látszik, az 1860-as évek magisztrátusa nem volt olyan elégedett az első utcanevekkel, mint az utókor, mert folyamatos kísérleteket tett megváltoztatásukra. Már az 1869. szeptember 13-i 374. számú közgyűlési határozat kimondja, hogy az utcaneveket át kell vizsgálni és a „helytelenül elnevezettek" helyett újakat kell javasolni, de igen nehézkesen halad előre a munka. Tíz esztendő alatt alig történik valami. László Károly városi főmérnök 1878. április 4-én azt javasolja a városatyáknak, hogy „amerikai szokás szerént" a kisebb utcáknak csak számot adjanak, és csak a terek és a főutcák kapjanak nevet. Indokként ezt hozza fel: „Városunkbeli mintegy 200 utcza közül alig egy tized részének a nevét tudja a közönség, igen sok esetben pedig a lakosok még saját utcájok nevét se tudják."

66 Ennek az újszerű indítványnak a hátterében László Károly nem mindennapi életútja áll. A kecskeméti születésű mérnök (aki jogi és teológiai képzettséggel is rendelkezett) a szabadságharcban derekasan vitézkedett, ezért Bemmel és Kossuthtal emigrációba kényszerült. Sokáig élt Kossuth környezetében (titkára volt), de Európába nem követte őt. László Károly tehát Amerikában maradt, állampolgárságot szerzett, megnősült (az angol konzul leányát vette feleségül), majd különböző mérnöki munkákat végzett az Államokban és Mexikóban. Aztán mégis csak hazahúzta a szíve, és 1871-ben Kecskeméten telepedett le, ahol 1872-től 1882-ig a város mérnökeként tevékenykedett.

67 így már érthető, hogy miért éppen az amerikai minta jutott eszébe, és az is, hogy az általa rajzolt térképen a város szívében lévő tér Kossuth nevét viseli. Igaz, ez nem csupán az ő érdeme, hiszen a város akkori lakói közül valószínűleg sokan emlékeztek még Kossuth 1848. szeptember 25-én elmondott gyújtó hangú beszédére. (Különben László Károly 1892-ben meglátogatta idős barátját Turinban.) A már említett munkaanyagokban az alábbi változtatási szándékokat figyelhetjük meg: - Aradi úteza helyett Magyar király úteza - Költő utcza helyett Mátyási úteza - Vadász úteza helyett Tímár úteza - Hemző úteza helyett Szolnoki úteza - Bárány úteza helyett Katona József úteza - Trombita úteza helyett Nádor úteza - Lapos úteza helyett Szép úteza - Felsőcserép úteza helyett Major úteza - Alsócserép úteza helyett Cserép úteza - Vásári kis úteza helyett Városház úteza - Festő úteza helyett Színház úteza BKMÖL IV. 1908/b 2232/1880. BKMÖL IV. 1908/b 2232/1880. 3449/78. PÉTERNÉ FEHÉR Mária-SZABÓ Tamás-SZÉKELYNÉ KÖRÖS Ilona, 1992.