Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

A homogén névbokrosításra mindkét városban egy-egy példa akad csupán. A nagykőrösi Tabán utca és Tabán köz és a ceglédi Iskola utca és Iskola köz tartozik ide. A nevek szerkezetét tekintve megállapíthatjuk, hogy az utca utótag megterheltsége a legnagyobb. Cegléden csaknem kizárólagos, kivétel csupán kettő akad: a Kis köz és az Iskola köz. Nagykőrösön az utca 85 esetben fordul elő, ez 65%. Ezt követi a köz 38-szor (29%) Ötször szerepel az út - minden esetben szomszédos vagy távolabbi városok, határrészek felé visz -, és két ízben fordul elő a tér: Piarcz tér, Városház tere. I. 4. 2. Az 1850-es kecskeméti utcanévlasjtrom A kecskeméti iratanyagban is bőségesen találunk példát arra, hogy milyen nehézkesen lehetett egy-egy helyet azonosítani: „A Budai nagyuttzától a Sétatér felső vége felé keresztül vezető uttza." (1848. március 31-én ) Az ilyesfajta nehézkes magyarázgatás is közrejátszhatott abban, hogy a kecskeméti elöljáróság 1847. május 7én elhatározta, hogy „egy kitűzendő napon mindnyájan összejővén az uttzákat közös egyetértéssel mennyire lehet, nevezzék el."

42 De még 1848. március 31-én is hiába ült össze a képviselőtestület, nem tudtak megegyezni az utcanevek kérdéseiben. 1848. július 5-én a város közgyűlése létrehoz egy nyolctagú Szépítési Bizottmányt, azzal a céllal, hogy az dolgozzon ki egy hosszabb távra érvényes szabályozási tervet, de a forradalmi események miatt erre nem kerülhetett sor.

43 Az első hivatalos utcanevek az 1850. március 12-én tartott tanácsülés alkalmával születtek meg. Előterjesztés: „Főbíró Csányi János úr jelenti: miszerint tegnapi napon főjegyző Hornyik János úrral bizonyos ügyben kerületi főnök Keresztesy Jósef úr ő nagyságánál lévén, az, az uttzák elnevezését, és a házak számokkali megjegyzését sürgette, 's kijelentette, hogy éppen e végett a mai napon gyűlést tartatván az uttzák elneveztessenek, és ezen elnevezés ő vélle közöltessék, - ennél fogva azt kéri főbíró úr, hogy az utczák elnevezése iránt tétessenek intézkedések." Végzés: „Az uttzák ugyszinte a piartzok elnevezése iránt már korábban is tetetvén némi előleges intézkedések, tehát az akkor költ irományok használata mellett, az piartzok és a város uttzái következőleg neveztettek el - úgymint a piartzok: Nagy piacz - Belső búzapiaci, Külsőbuzapiacz, Szénapiacz. - Halpiacz, Szentháromság tere, Főiskola tere. Az utczák az 1-ső tizeden kezdve - Halasi nagy uttza, Vásári Nagy uttza, Budai nagy uttza, Körösi nagy uttza, Csongrádi nagy uttza, Mezei uttza, - Vásári kis uttza, Festő uttza, Kávéház uttza, Dob uttza, Kádár uttza, Uj uttza, Szúk uttza, Burga uttza, Kígyó uttza, Bak uttza, Vásársor, Vágó uttza, Hal uttza, Sarló uttza, Malomköz, Darab uttza, Piacz uttza, Sajtó uttza, Külbuzapiacz uttza, Kápolna uttza, Homoki uttza, Zug uttza, Magos uttza, Hegyi uttza, Síp uttza, Templom uttza, Mária uttza, Lejtő uttza, Szél uttza, Rózsa uttza, Kanyar uttza, Hosszú uttza, Olaj uttza, Agas uttza, Nyíl uttza, Kiskereszt uttza, Vásári Tabán - Könyök uttza, Pctva uttza, Dél lő uttza, Sétatér uttza, Séta sor, Nyul uttza, Tyukláb uttza, Talfái kis uttza, Kakas uttza, Czimbalmos uttza, Kasza uttza, Sáska uttza, Kiszug - Iskola uttza, Budai kis uttza, Óz uttza, Szar42 Közli BÚZÁS Margit, 1990. 7. 43 JUHÁSZ István, 1998. 163.