Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

VI. tized: az Erzsébetváros, a VII. tized: a Kossuthváros, a VIII. tized: a Szent László város, a IX. tized: a Szent István város, a X. tized: a Hunyadyváros nevet kapta. Ekkor mondják ki azt is, hogy a belterületi házakat utcánként újra kell számozni. Az utcák nevét, a tizedek számát és nevét feltüntető táblák a városi pénztár terhére készülnek, a házszámtáblák elkészítésének költsége viszont a háztulajdonosokat terheli. I. 4. A három város első hivatalos utcaneveinek névtani vizsgálata /. 4. 1. Cegléd és Nagykörös jellegzetes utcanevei Köztudomású; hogy az első hivatalos utcanévlajstromok országszerte 1850-ben készültek, a Bach-rendszer első jelentős megnyilvánulásaként. Összefüggésbe hozható ez az intézkedés a népszámlálással éppúgy, mint az ideiglenes földadó bevezetésével.

37 A kiküldött tanácsnokok feladata valószínűleg mindenütt az lehetett, amit a Békés-Csanád megyei császári és királyi törvényszék elnökének utasítása tartalmazott, vagyis: „... a már meglevő utcaneveket össze kell írni, a név nélkülieket el kell keresztelni, a nem megfelelőeket meg kell változtatni".

38 Egy 1848-ból származó jegyzőkönyvrészlet jól mutatja, hogy erre a munkára égetően nagy szükség volt: „... hogy Sáfár Jósef Ur háza megett, és a Városi községnek volt kéményseprői háza előtt utcza több pusztákra, és szöllös kertekbe is lehetvén rajta menni, mely fontos közlekedési út közszerte tudomásra van..."

39 - még sincs neve. Gyakran csak körülírással lehetett azonosítani egy-egy utcát. Mielőtt Kecskemét első hivatalos névanyagát megvizsgálnánk, tekintsük át a két szomszéd város legkorábbi utcanévlajstromát. A nagykőrösi lista 130 utcanevet őriz (Pest-Solt megyefőnök), a ceglédi „Rongyos Könyv" (Rongyos Könyv) pedig 86 belterületi nevet tartalmaz, kiegészítve az újvárosi rész ábécé szerinti betűjelzéseivel. A két város névanyagában sok hasonlóság fedezhető fel. A ceglédi utcanevek felét, a nagykőrösieknek csaknem a felét (44,6%) 1. a fontosabb létesítményekről, objektumokról, 2. állatokról, 3. az utca alakjáról, méretéről, egyéb sajátosságáról elnevezettek alkotják. A névadás alapjául szolgáló nevezetesebb létesítmények, épületek, objektumok a következők: templom, iskola, városház, temető, kórház, vásár, kút, híd, malom. Cegléden a Műhely utca, Vasút utca és Casino utca , Nagykőrösön a Piarc tér, a Patika utca, a Kőpincze utca, a Vadas utca és a Gát utca jelenti a helyi színeket. A ceglédi Templom utca Nagykőrösön Egyház utca, a Kórház utca pedig Kóroda utca alakjában használatos. A ceglédi Szélmalom párjaként két ízben a Malom, egyszer pedig az Egymalom szerepel előtagként a nagykőrösi anyagban. Galgóczy Károly Nagykőrös-monográfiájából tudjuk, hogy a város bővelkedett malmokban: „A város belterületén, annak különböző részein, az utsza széleken, leginkább pedig az utszák összeszögellése által alkotott csücskökön még az 1857-ben történt összeírás alkalmával 64 közönséges, úgynevezett száraz malom volt szerteszéljel a városon, raeVö. FEKETE János, 2001. 47. INCZEFI Géza, 1970. 130. Uo.