Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ERDÉLYI ERZSÉBET Névélettani vizsgálatok Kecskemét közterületi neveinek köréből 1850-1945

ki, ezért itt tizenöt bekötést számolhatunk meg. Természetesen az oldalágak is tovább osztódnak, végül a kapuktól befelé induló utak a fa ágaihoz vagy gyökereihez hasonló alakzatot vesznek fel. A kapuk és a város központja között szeszélyesen kanyargó utak (a Körösi, Csongrádi, Mezei, Halasi és Vásári utca) a kapuk felé egyre szélesedtek, ahogyan a legelőre kihajtandó csorda mérete is egyre nőtt.

0 A mai úthálózat pókhálószerüen szövi be a belvárost, megőrizve annak régi hangulatát. Az időről időre aktuálissá vált tervszerű városrendezés nagyrészt megkímélte a szabálytalan kis utcákat, térformákat, amelyek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Kecskemét szíve 1990 májusában a Magyar Nemzeti Örökség része lett. I. 3. A közigazgatási egységek történeti vázlata /. 3. 1. A tizedrendszer szerepe a három város közigazgatásában A török defterlajstromok alapján, de más forrásokat is említhetnénk

31

, nyilvánvaló, hogy az egyre növekvő mezőváros több ház- illetve utcacsoportot magába foglaló lakónegyedre, egységre, városrészre tagolódott. Erre igazgatási szempontból volt szükség: elsősorban az adók, sarcok, különféle szolgáltatások beszedése, a lakosság számának, vagyonának nyilvántartása miatt. A tizedekre való felosztás az 1700-as évek második felében már országszerte általános volt. Nagykörösön viszont a tizedeket az 1700-as évek végén felváltják a járások, majd az 1880 utolsó napjára elrendelt népszámlálás előkészítése során az eddigi négy járásból tíz kerület lesz. A hivatalos ügyintézés azonban még a XIX. század első felében is kielégítőnek találta a házszámokkal történő azonosítást. Az utcanevek használata nem voltjellemző, az identifikáláshoz a két szomszéd vagy a házszám megjelölése is elegendőnek bizonyult. Talán a nagyszámú ragadványnév is közrejátszhatott e szokás kialakulásaban.

32 A tized mint közigazgatási egység több településen a következő évszázadban is megmaradt; Cegléd például az 1880-as évek elején öt tizedből állott, s ezekhez kapcsolódott az Újváros. Kiskunfélegyházán a tizedeknek kiemelt szerepük volt, ahogyan Fekete Jánosnál olvashatjuk: „Félegyházi sajátosság, hogy bár az utcanévrendszer korán kialakult, az azonosítás, tájékozódás utcanévpótló tényezője még sokáig a tized maradt. Más alföldi városokban (Kecskeméten, Szentesen, Békéscsabán, Szolnokon stb.) is élt a belterület tizedes beosztása, de korántsem kapott olyan közigazgatási szerepet, mint Félegyházán. A Kiskunság székhelyén a tanács és főbíró vezette rendészeti igazgatás felügyelete alatt álló tizedek az önkormányzat meghatározó szervei voltak."

33 Kecskeméten is sokáig jól működött a tizedrendszer. Ismét Hornyik Jánosnak az 1800-as évek közepén írt munkájából idézünk: „A város hajdan is tizedekre volt felosztva, mint most; azon különbséggel: hogy legrégebben csak négy, azután hat, a múlt század végén nyolez, folyó év század elején tíz tized volt; 1827-ik év után a Mária városból lett a 11-ik tized. (...) JUHÁSZ István, 1998. 80., 82. Kecskemét vonatkozásában lásd bővebben IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2002/b. 308-309. Vö.: ERDÉLYI Erzsébet, 1978., 1985. FEKETE János, 2001.46.