Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)
KEMÉNY JÁNOS Madarász Adeline (Adél) leveleiből 1903-1931
Én ide Veress Zoltánnal 72 jöttem. Madarászék már itt ülnek hónapok óta. Veress most hazament /.../ és visszajön ha igaz, Takách Bélával. 73 /.../ Festek. Félek hogy fene rossz képeket viszek haza - mert igen gyalázatosan vagyok ellátva. A nép jó és kedves, szeretem őket igazán. Valahányszor kimegyek festeni, hoznak nekem zöld paprikát, gyümölcsöt. /.../ A Farkas Miklós járt nálam aki valami munkásgyerekgruppjával díjat nyert és azt a gruppot akarja soksorosítani. /.../ Elküldtem Veressné Erzsihez 74 - onnan meg, gondolom, Magához ment. Jó lenne ha a Farkasnak valami már egyszer sikerülne jó fiú de igen élhetetlennek látszik. Borzasztóan félek a téltől - amint innen hazamegyek hozzálátok ahhoz, hogy engem valami angol család kivitessen Angliába egy évre. /.../ Azt hiszem ha elvállalom 1-2 ifjú dáma oktatását hetenkint pár órán, menni fog a dolog, és legalább egy évig emberhez illő életet fogok élni. Őszkor egy collektiv kiállítást csinálnak nekem Huszárék 75 a boltban - csak az én képeim lesznek ott - ők is keretezik természetesen. - Nem tudom lesz e sikere, anyagom van, s még lesz több is. /.../ Sok szíves üdvözlettel Babiska 12. levél 76 Budapest, 1920. október 1, Kedves Béla, /.../ én igen keserves időket élek. /.../ szegény mama 77 bizony haldoklik. /.../ Thaly 78 megmondta nekem, hogy ez tuberkulózis. /.../ Hát Béla az élet nem mindig kellemes - /.../ ha engem a balsorsom haza nem hoz a háború előtt Franciaországból - akárhogy is, de mindenképen inkább művészVeress Zoltán (Kolozsvár, 1868. január 29. - Budapest, 1935. december 20.) festő. Münchenben és Budapesten tanult. 1890-1895 között a müncheni Képzőművészeti Akadémián Hackl-Mayer tanítványa volt. Már 1892-ben festett egy „Erdélyi leánykát", 1893-ban pedig a „Tükör előtt" című képét, amely a Szépművészeti Múzeumba került. 1895-ben „Egy nótát" című munkájára megkapta a gróf Károlyi Tibor-díjat. 1902-ben kollektív kiállítása volt Kolozsvárott. Néhány müve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Főleg életképeket festett. Restaurátorként is ismert. O restaurálta a pécsi székesegyház, a budavári koronázótemplom, a győri székesegyház szentélyének freskóit. „A képnézés és képalkotás művészete" címen könyvet adott ki. Takách Béla, Gyöngyöshalászi (Munkács, 1874—?) festő, építész, iparművész. Budapesten és Párizsban tanult, néhány évig New Yorkban dolgozott, utána Budapesten telepedett le, ahol kisebb festményeket, akvarelleket és iparművészeti alkotásokat állított ki. Vízfestményeivel több díjat, kitüntetést nyert. 1922-ben állami akvarell-díjat, 1926-ban a székesfőváros vízfestmény-díját kapta. „Budapest a Rózsadombról" című festménye a Magyar Nemzeti Galériában van. Veress Zoltánná Kozma Erzsébet (Marosvásárhely, 1879. május 30. - ?) szobrász. Fadrusz János tanítványa volt. 1901-től szerepelt a nyilvánosság előtt főleg arcképszobrokkal és emlékérmekkel. A pécsi székesegyház altemplomába 14 márvány reliefet készített. Huszár Pál és Huszár Ilona, akikhez - különösen az utóbbihoz - régi barátság fűzte, és akik a mükereskedésükben folyamatosan árulták a képeit. Katona cs.; Levelek. Madarász A. ifj. Katona Bélához, 20. sz. A nevelőanyja. A háziorvosuk.
