Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

KEMÉNY JÁNOS Madarász Adeline (Adél) leveleiből 1903-1931

morúságon mentem át - s maga idegenektől tudja egy kis részét - s engem maga most leméltóságos asszonyoz, - hát hiszen igen az vagyok. - Ha maga azt találja magának is az vagyok: úgy rendben van a dolog. /.../ Természetes hogy a saját lakásában bútorai között akar lenni. /.../ Miután maga régebben ismeri az apja bútorait mint én nem valószínű hogy nem ismeri fel. Porcellánféle, fehérneműje stb. mind külön van csomagolva. Kben is minden ládára rá van írva mi van benne - hát fölötte egyszerű a dolog. - Kiszedi azt amit akar azután megvan. /.../ Elég csúf magától hogy maga az én „feltételeimet" firtatja. /.../ Üdvözli Mamája 7. levél

41 Budapest, 1917. február 20. Kedves Béla, Régen akartam magának írni - megköszönni azt a gyönyörű koszorút.

42 /.../ régen meg akartam azt is írni, hogy nagyon örültem hogy eljött - s reménylem ezt máskor is meg fogja cselekedni. /.../ Reménylem Maga jól van, már ti. a mennyire ilyen utálatos körülmények

43 között jól lehet egy ember. /.../ Én az apám műtermét tartom meg a hozzá való helyiségekkel. Mama

44 a Victorral

4

' fog együtt lakni. /.../ Alig várom hogy végre egyedül legyek - mióta hazajöttem úgy benne voltam a spieszburgerségben.

46 - Sok bajom lesz holmi ajtó etc. befalazásokkal - de azután reménylem úgy tudok élni mint éltem Parisban. - De addig nagyon sok kínlódásom lesz még. Furcsa idők ezek: régi szekrényeket amiket nem akarok eladni tízezer koronákért szó nélkül rögtön vinnének - de holmi modern bútort amit el akarok adni - nem visz az ördög se. /.../ Könyveket, fegyvereket vesz a Nemz. Múzeum, de van még sok amit el kell adni - mert közülünk nincs senki aki effélék iránt érdeklődik. Én szeretem - de miután aktív részt veszek a takarításban minden reggel - egy darabot se akarok megtartani belőlük. Metszet annyi van hogy szédületes - a Szépművészeti fog válogatni - aztán azt is a zsidók viszik majd. Mindez nagyon utálatos - de ha át nem esem rajta most - holtom napjáig lesz bajom velük - hát jobb megszabadulni - s csak annyit tartani amit győz az ember. /.../ Egy barátom ajánlotta vegyek Kecskeméten műtermet - az ördögnek sem kell mind üresen áll azt mondják - s olcsón kapni bérbe. Nem akar - úgy látszik ott lakni senki - nem tudom miért? Ha nagyon olcsón kapnám hogy tarthatnám a pesti mellett a melyre az apám nagy képei miatt szükségem van - kivenném, mert azt hiszem nagy csendben lehetnék ott. - Ugyan nem tudom elképzelni hol? az a telep - de viszont tudom hogy a levegő csudaszép az Alföldön - kivált este. - El fogok nézni oda mihelyt az idő olyan lesz - a darab kert csábít nagyon - tavaszkor mindig majd megbolondulok úgy szeretnék a földdel babrálni. - Jó lenne kivennem Uo. 15. sz. Madarász Viktor 1917. január 10-én halt meg, az ö temetéséről van szó. Ti. a fronton, ahová a levél megy. A nevelőanyja, apjának a második felesége. Madarász Viktor, Madarász Adeline testvére. spíszbürger (ném.): nyárspolgár