Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

PML IV. 156-b A Kecskeméti Megyefőnökség és Pest-Solt Cs. Kir. Megyehatóság ir. -Megyefőnöki közigazgatási, külön kezelt (iktatatlan) iratok, 102. doboz. Német nyelvű fogalmazvány. 4. 1859. november 26. Kecskemét város 1859. évi közigazgatási jelentése 735. ein. sz. Méltóságos Pest-Solt Megyei Hatóságnak! Az [1859.] október 15-i és november 7-i, 2433 és 2581. ein. sz. rendeletre hivatkozva tiszteletteljelentem az alábbiakat a közigazgatás helyzetéről és menetéről. I. HATÓSÁGOK 1. A politikai hatóság személyzete A városi hatóság személyzetében nem történt lényeges változás. Horváth Demeter városi tanácsnok és Horváth György mérnök leköszönt; az első állást Balogh Imre gyakornokkal töltöttük be, míg a másodikra a magas Cs. Kir. Számvevőség 1859. szeptember 25-i, 4555. sz. rendelkezésével Horváth Farkast nevezte ki, aki eddig még nem foglalta el hivatalát. A városi erdészi állásra ugyancsak a magas Cs. Kir. Számvevőségi Osztály meghagyása alapján Láng Gábor lett kinevezve, aki december l-jén foglalja el állását. Meg kell említeni a személyzet vonatkozásában az újonnan szervezett - 14 fős - városi őrséget, amelynek a működéséről az V. fejezetben szándékozom jelentést tenni. 2. Az ügyintézés és a munkaerőhöz való viszonya A városi hatóság hatáskörét az 1848. évi június 20-i legmagasabb császári pátens amely nagymértékben átruházta a bírósági tárgyalási és ítélkezési jogot a politikai hatóságokra - jelentősen kibővítette, de általában nem vezetett be semmi olyat, mint ahogyan azt a múlt évi közigazgatási jelentésben közöltem, ami más területen a hatáskört módosította volna. Eszerint összeegyeztethetetlen, hogy a hivatalnokokat még a kihágási ügyek intézésével is megbízzák, mivel ezt az ügyfelek tolongása, a napi ügyek intézése lehetetlenné teszi. Ebből adódik, hogy elkerülhetetlenül szükségesnek tartok két előadói állás felállítását. Alázatos véleményem igazolásaként ismertetem azt a körülményt, hogy jóllehet egy előadó 1858. szeptember 1 -je óta a mai napig 1200-1300 végzést hozott, ennek ellenére jelentős, nehezen behozható hátramaradása van a folyó ügyek intézésében. Ami azt a körülményt illet, hogy milyen befolyást gyakorolna a büntető ítélkezési gyakorlatra a kihágási ügyek tárgyalásának átadása a politikai hatóságoknak, szerény véleményem szerint - tapasztalataimból merítve - nem lenne haszna. A büntetőügyek iktatásának bevezetésével egyszerűbb, könnyebb és rövidebb lett az eljárás, de amint a bíróságoknál és a telekkönyvnél a panaszok megjelennek, többnyire a