Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

X. EGÉSZSÉGÜGY Az egészségügyi személyzet kimutatását lásd a mellékelt „F" táblázatban. 1. Egészségügyi személyzet a) Altalános helyzet a szükségletekhez képest E megyében a szükségleteknek megfelelő az egészségügyi személyzet helyzete. Az egészségügyi körzeteket célszerűen alakították ki, és kevés kívánnivalót hagy maga után. Hivatalos egészségügyi személyek: Egy véglegesen kinevezett megyei orvos és három ideiglenes járási orvos Dunavecsén, Kalocsán és Kiskőrösön. Négy városi orvos Kecskeméten, Nagykőrösön, Cegléden és Abonyban, akik egyúttal mindannyian mint járási alorvosok működnek, anélkül, hogy az államtól fizetést kapnának. 26 községi orvos 41 községben, akik nagyrészt gondoskodnak az oltásokról is. 2. Kórházak és ápoldák (Sicherhäuser) Kecskemét városnak van egy 22 ágyas kórháza; kisebb ápolda van Kalocsán, Nagykörösön és Abonyban, amelyekről a kecskeméti, nagykőrösi és abonyi városi hatóság gondoskodik, de Kalocsán az állam tartja fenn. 3. Tébolydák Nincsenek. 4. Lelenc- és szülőotthonok Ezek itt kívánatosak volnának. 5. Fürdők és gyógyforrások Csak Kecskemét és Nagykőrös városoknak van egy csekély kívánalmaknak is megfelelő fürdője, éspedig Kecskeméten 10, Nagykőrösön 4 káddal. De ezek a helyek, Kecskeméten különösen, olyan messze vannak a várostól, hogysem a gyakori látogatásoknak örvendhetnének; annál is inkább, mivel a kecskeméti egész épület máris az összedőléssel fenyeget. 6. Oltási ügyek Eddig a hatályos előírásoknak megfelelően végezték a járási és a községi orvosok. Nehézségek csak Kecskeméten adódtak, ahol a lakosságot nagyrészt csak szigorúbb rendszabályokkal lehetett kényszeríteni az [oltások] elvégzésére az egészségügyi rendészet közreműködésével, annak ellenére, hogy a városi hatóság többször orvosi hirdetményt tett közzé, nem mindig a kívánt eredménnyel.