Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

HORVÁTH M. FERENC Pest-Solt megye és Kecskemét város statisztikai és közigazgatási leírása 1857 és 1859-ben

most a teljes paraszti lakosság a református vallásfelekezethez tartozik, de az uralkodói pátensnek, amely az ország minden részében alkalmazandó szabályozás, eddig még nem volt visszhangja. A Körösi járásban a törvény napvilágra hozása nagyobb együttérzésre és állásfoglalásra talált, ahol mindkét felekezet, a lutheránusok és a reformátusok nagyobb tömegekben élnek együtt, és a pátens jelentősége és hatása különböző véleményeket szült. A Dunavecsei járásban, aztán Nagykőrösön és Kecskeméten volt a leghevesebb a fogadtatás. (Sajnos, Berényi szolgabíró felületes módon Cegléden nem tette közzé ezt a fontos hírt.) Mivel e felsőbb rendelet kapcsán eddig a nagykőrösi konvent sem tartott ülést, a többi konventben sem alakult ki mértékadó vélemény, így nem ismert az e területen kiváltott hatása. Az új pátens ellen emelt kifogások többnyire a szeptember 2-i miniszteri rendelkezés formai részére vonatkoznak, semmint a törvény valós belső lényegére. A nagy néptömegek még egyáltalán nem látják tisztán a célját és a lényegét az új jogi intézménynek, de a veleszületett ösztönök és a megszokott bizalom miatt a vezető értelmiség szoros véleményegységet alkot az egyházi és a világi elöljárókkal. És végül nem szabad félreismerni, hogy a maliciózus buzgalom leple alatt csak a politikai törekvéseket akarják takargatni, amelyek napról napra élesebben napvilágra kerülnek, és erőteljes ellenrendszabályokat tanácsolnak. 2. Az egyház magatartása és befolyása a lakosságra Az egyházra, különbség nélkül a vallásfelekezetekre, helytáll az a megfigyelés, hogy felismerhetetlenül törekszik valamilyen végrehajtói hatalomra, és kevés hajlamot mutat, hogy saját nézőpontjából alkalmazkodjon a magas kormányzat érdekeihez. A népre gyakorolt befolyása oly mértékben csekély, mint amilyen passzívan a papság mostanában viselkedik. IX. OKTATÁS ÉS NEVELÉS 1. Általános észrevételek a nyilvános oktatás helyzetéről és a jelenlegi tanterv hatásairól Az előző évihez képest a helyzet nem változott. 2. Népiskolák Ebben a vonatkozásban az egyes járások a következő adatokat szolgáltatták: Ceglédi járás: A népiskolák jó és szabályozott állapotban vannak a járás mindegyik községében. A rajztanár fizetését 315 osztrák értékű forintról 500 osztrák értékű forintra emelték, és neki biztosítottak Vi telek legelőhasználatot a kiosztáskor. Nagykőrösi járás: Nagykőrösön van 17 elemi iskolai osztály, és ugyanennyi tanító jut az 1847 tanulóra; Alpáron 2 elemi osztály van 210 tanulóval; Újlakon 2 pusztai iskola van, amit 114 tanuló látogat - ami általában jó eredménynek számít. Kecskeméti járás: Nincs új.